Komoly eredményt értek el magyar tudósok

A New York-i Columbia Egyetemen kutató Losonczy Attila és csapata a gátló idegsejtek működését virtuális valóságban futó egerekben vizsgálta. Ezek az idegsejtek fontos szerepet töltenek be az agyi aktivitás egyensúlyának fenntartásában, feladatuk más idegsejtek jelátvitelének időbeli összehangolása. A kutatást egy 3D-s lézermikroszkóppal kombinált új módszer alapozta meg, amelynek technológiáját Rózsa Balázs orvos, fizikus kutatócsoportja fejlesztette ki az elmúlt 10 év alatt - írja a Rózsa Balázs által alapított Femtonics Kft. közleménye.

Kiderülhet, hogyan sajátítunk el új ismereteket vagy idézünk fel emlékeket

A hippokampuszban korábban már több gátlósejttípust is leírtak, de ez az első tudományos kutatás a világon, amely képes volt precízen beazonosítani egy nagyméretű neuronhálózat összes gátlósejtjének pontos típusát, és leírni a sejtek anatómiai megjelenését, valamint megmutatni ezeknek a sejteknek a térbeli működését. Ehhez a Rózsa Balázs és csapata által fejlesztett innovatív kétfoton-mikroszkópot használták, amelynek a segítségével korábban elképzelhetetlennek tartott térfogatú mintában és minőséggel lehet követni a gátlósejtek térbeli aktivitását.

Az epilepszia meglepő következménye - részletek itt .

A kutatás jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a tudósok feltárják, miképp sajátítunk el új ismereteket vagy idézünk fel bizonyos emlékeket. Mivel a legtöbb súlyos központi idegrendszeri betegség kialakulásában is a gátlósejtek meghibásodása bír meghatározó szereppel, a kutatás hozzájárulhat a skizofrénia , a depresszió vagy az epilepszia kezeléséhez is.

Ez is érdekelheti

epilepszia

„Ott van a szemükben, hogy ennél borzalmasabb dolgot életükben nem láttak” - így él együtt Emma az epilepsziával

rémeket lát

Ha folyton rémeket látsz, betegség is állhat a háttérben

epilepszia

Epilepsziás roham: így segíthetsz a betegnek

pszichózis

Skizofrénia: nem csak a gyógyszerek segíthetnek

A kutatásban a gátlósejtek aktivitásának valós idejű, 3D-mérése közben az egerek különböző feladatokat hajtottak végre a virtuális valóságban mozogva. A térben megfigyelt sejteket a kutatók utólagos immunjelöléses eljárással sejttípusonként azonosították. A kutatás az elmúlt évek munkáit felülírva bizonyította, hogy a korábban egységesnek hitt gátlósejttípusok valójában funkcionalitás szempontjából további kategóriákra bonthatók és ez a legtöbb esetben összefüggésben van térbeli elhelyezkedésükkel is - olvasható a közleményben.