A vizsgálat szerint az ezredforduló óta már csak 50-70 százalékban válik be a meteorológiai adatok alapján a korábbi évtizedekben 80-100 százalék közötti biztonsággal igaz népi bölcsesség. Sándor, József és Benedek azért hozzák egyre ritkábban "zsákban" a meleget március közepén, mert a tavaszkezdet elmosódott és korábbra került, a március eleji időszak már eleve melegebb a korábbi évtizedekhez képest - olvasható az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatai alapján a tanulmány legfontosabb megállapításai között. Mint írják, az általános tendencia ugyanakkor nem jelent egyenletes melegedést: az elmúlt években március közepét követően épp a szeszélyesebb időjárási viszonyok voltak a jellemzőek.
Egyenletes felmelegedés helyett szeszélyesebb időjárás
A kutatás során a meteorológusok úgy vizsgálták a népi mondást, hogy összehasonlították a március 18-20. előtti hét (március 11-17.) és az utána következő hét (március 21-27.) átlaghőmérsékletét . Az összegzés szerint a 2000 előtti években jól elkülönül a március 11-17. és a március 21-27. hetek átlaghőmérséklete, míg az elmúlt 20 évben közelebb esnek egymáshoz az értékek. Voltak olyan időszakok is (2001-2005. és 2016-2019.), amikor ráadásul nem hogy melegedés, hanem hűlés következett be. Azaz az utóbbi években inkább a szeszélyesebb időjárás volt jellemző a március közepi időszakokra az egyenletes felmelegedés helyett. A márciusi átlaghőmérséklet 2011-2019-ben már megközelítette a 7 Celsius-fokot, míg a korábbi évtizedekben 5-6 Celsius-fok volt jellemző.
Mi örülhetünk, a természet kevésbé
Megvizsgálták külön az említett három névnap átlaghőmérsékletét is, amely a sokéves átlag alapján 6 Celsius-fok volt, és csupán egyetlen évben, 2018-ban fordult elő, hogy ez az érték fagypont alatt maradt. Ugyanakkor a 49 évből 6 évben 10 Celsius-fok feletti volt a Sándor, József és Benedek napján mért hőmérsékletek átlaga, és ezen esetek fele az elmúlt 15 évben következett be (2004-ben, 2012-ben és 2014-ben).
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
"Lehet, hogy mi örülhetünk az alapvetően melegebb tavaszoknak , de a természet kevésbé: súlyos probléma Magyarországon a tavaszi fagykár a mezőgazdaságban, továbbá eltolódik a növények életciklusa, ami az évezredek alatt összecsiszolódott ökoszisztéma-kapcsolatok szétcsúszásához vezethet" - figyelmeztet a Kis Anna a tanulmányról közölt beszámolóban, amely a Másfélfok című éghajlatváltozással foglalkozó tudományos portálon jelent meg csütörtökön.
Legjobban: