"Akik azt hiszik magukról, hogy képesek az önkontrollra, valószínűleg azok csábulnak el legelőször" - mondták a kutatók. Teljesen mindegy, hogy az elhízásról vagy a drogfüggőségről beszélünk, az emberek rendszeresen engednek a mohóság, a bujaság és az önrombolás csalogatásának. A Kellogg Menedzserképző új kutatása megvizsgálta, hogy miért van ez így.
Kimutatták, hogy az emberek túlértékelik a saját képességeiket, így rossz döntéseket hoznak. A tanulmány, melyet Nordgren, a Kellogg Menedzserképző menedzsment és szervezettan előadója vezetett, megvizsgálta, hogy a csábításra adott reakciókat mennyire befolyásolja az, hogy az egyén miként értékeli a képességét arra nézve, hogy ellen tud-e állni a mohóságnak, a drogéhségnek vagy a szexuális vágynak.
A kutatók azt találták, hogy a minta átlagosan egyfajta torzulást mutatott. Emiatt az emberek rosszul mérik fel azt, hogy mennyi kísértést viselnek el valójában, így nagyobb a valószínűsége annak, hogy engednek vágyaiknak, vagy függőség alakul ki náluk." Az emberek nem látják előre a szükségleteik erejét. A megoldás az, ha egyszerűen elkerüljük az olyan helyzeteket, ahol a gyengeség és a bűnbeesés előfordulhat; illetve, ha mindenki tisztában van a saját akaraterejével" - mondták a kutatást végzők. A munka során a szerzők korábbi vizsgálatokra is hivatkoztak, melyek kimutatták, hogy sokszor gondot okoz a felfokozott állapot erejének értékelése. A nyugodt állapotú emberek (akik nem éhesek, nem dühösek, nem éreznek szexuális izgalmat) általában alábecsülik, hogy egy felfokozott állapot miként befolyásolná a viselkedésüket.
Az eredmények kiegészítése céljából a szerzők az alábbiakat akarták megvizsgálni:
A nyugodt, impulzusmentes állapotban lévők túlbecsülik az önkontrolljukat.
Azok, akik felfokozott, izgalmi állapotban vannak, sokkal reálisabban mérik fel a helyzet irányítására vonatkozó képességüket.
Azok, akik úgy vélik, hogy jobban tudják szabályozni az ingerre adott válaszaikat, több kísértésnek teszik ki magukat, és végül sokkal impulzívabb viselkedést tanúsítanak.
A feltételezés vizsgálatához a kutatók éhséggel, függőséggel és mentális kimerültséggel kapcsolatos kísérleteket végeztek. Mindegyik kísérlet jelentős torzulásokat mutatott. A nikotinfüggőséget vizsgáló kísérlet például azt fedezte fel, hogy azok, akik túlbecsülték az önkontrolljukat, nagyobb valószínűséggel gyújtottak rá egy dohányzásról szóló film megtekintését követően. Az éhséget vizsgáló kísérlet során az derült ki, hogy a jóllakott csoport jelentősen kevesebbet nassolt, mint az éhes csoport tagjai, akik a csábítást azzal korlátozták, hogy nem annyira finom ételeket választottak.
"Az önkontroll rendszere áldozatul esik a torzulásnak: a kelleténél nagyobb kísértést vállalunk, aminek következtében több millióan híznak el, válnak különböző szerek rabjaivá, vagy élnek egészségtelen életet" - mondta Nordgren.
A kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy kétszer is gondoljuk át, mielőtt ítélkezünk olyanok felett, akik engednek a csábításnak, mert a legtöbben túlértékeljük a saját képességeinket.
Legjobban: