A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem kutatói új teóriával álltak elő: az alvás elsődleges funkciója az, hogy növelje az állatok "hatékonyságát és viselkedésük szabályozásával csökkentsen minden kockázatot". Az alvás a túlélés szempontjából rossz, mivel ilyenkor az állatok könnyebben válhatnak a ragadozók prédájává, illetve nem tudják gyakorolni a túléléshez szükséges tevékenységeket: az evést, a párzást, a családtagok gondozását, a veszély figyelését és a zsákmányra lesést. Ezért feltételezték, hogy az alvásnak valamilyen olyan szerepe van, amely az ébrenlét során nem kivitelezhető.
A vizsgálatokat kacsacsőrű emlősön, rozmáron és rövidcsőrű hangyászsünön végezték és kiderült, hogy maga az alvás rendkívül hasonló a számos fajnál, így növényeknél és egysejtűeknél is látható inaktív állapotra, holott sokuknak nincs is idegrendszere. Emellett számos állat képes folyamatos ébrenlétre, például a költöző madarak sokszor napokig repülnek alvás nélkül.
Emberben az alvás fő jellemzője, hogy úgy csökkenti a test és az agy anyagcseréjét, hogy közben azonnal tudunk válaszolni a környezet ingereire, például felébredünk a kisbaba nyöszörgésére, ugyanakkor átalusszuk a vihart. Ez megmagyarázhatja az alvásmintákban rejlő életkori különbségeket is. A fiatalabbak jobban alszanak, mert fokozott anyagcseréjük jobban lelassul alvás közben, és mert tudják, vigyáznak rájuk. Idősebb korban ez megváltozik, anyagcserénk lassul, és mi vigyázunk másokra.
A tanulmány a Nature Reviews Neuroscience folyóiratban jelent meg.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Forrás: Medipress hírszolgálat
Legjobban: