2020-ra minden órában egy kisebb város lakosságát veszítjük el az agyi érkatasztrófák következtében, és a WHO szerint addigra világszerte a szívbetegségek és a stroke lesznek a vezető okok a halálozás és a rokkantság területén. Többek között az ilyen és ehhez hasonló riasztó számadatokra és a megelőzésre szerette volna felhívni a lakosság figyelmét a Stroke Társaság május 9-én, a Stroke Napján, amelynek a hagyományokhoz híven a budapesti Városliget adott otthont. Ingyenes szűrővizsgálatok, tanácsadás és szórakoztató programok is várták az érdeklődőket.
A Stroke Napján a Városligetbe látogatók egy általános egészségfelmérésen vehettek részt. Volt ingyenes vérnyomás-, vércukorszint-, koleszterinszint-, haskörfogat- és testsúlymérés, valamint nyaki doppler-vizsgálat is. A rendezvényen a "Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja" elnevezésű kezdeményezés keretében az országot járó szűrőkamion is besegített és kiegészítette a vizsgálatokat.
A szűrések értékelése elkeserítő képet mutatott. Előzetes elemzés során kiderült, hogy a szűréseken részvevők több mint 20 százalékánál mértek magas vérnyomást, és volt olyan látogató is, akinél mutató 210/118 Hgmm-nél állt meg. Az érdeklődők 30 százalékánál mértek magas koleszterinszintet, és a cukorérték mintegy 25 százalékuknál volt magasabb a megengedett értéknél. Minden második ember túlsúlyosnak bizonyult, és a vizsgálaton részt vevők közel egyharmadának volt magas a koleszterinszintje és a vércukorértéke.
Az előrejelzések azt mutatják, hogy 2020-ra a halálos kimenetelű agyérkatasztrófák száma 20 millió fölé fog emelkedni, ugyanakkor 2030-ra várhatóan több mint évi 24 millió ember fogja e betegségek következtében az életét veszíteni. Jelenleg évente 1,4 millió ember hal meg agyérkatasztrófa következtében, azaz óránként 160-an.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Magyarországon évente 42 ezer ember szenved szélütést, 14 ezren halnak meg agyi érkatasztrófa következtében. A túlélők közel 24 százalékát még az első esztendőben elveszítjük, míg további 5 százalékuk a második évben távozik az élők sorából. Még a stroke után életben maradtak sem biztosan élhetnek teljes életet, hiszen az esetek több mint 60 százalékában valamilyen mértékű kognitív leépülés mutatható ki.
Legjobban: