Talán ritkán gondolunk bele, de bőrünk nemcsak testünk legnagyobb szerve, hanem egyben elsődleges védelmi vonala is a környezetünkből érkező behatásokkal szemben, beleértve például a különféle kórokozók támadását. Bármilyen seb is keletkezzen a bőrön - legyen szó például horzsolásról, vágott sebről vagy égési sérülésről -, az kaput nyithat a vírusok és baktériumok előtt, ami mindaddig nyitva is marad, amíg a seb be nem gyógyul. Szervezetünk a sebgyógyulás összetett folyamata révén képes helyreállítani a bőr egészséges állapotát, és eközben csupán arra kell ügyelnünk, hogy a lehető legkisebbre szorítsuk a fertőzéskockázatot, illetve megfelelő körülményeket teremtsünk a zavartalan gyógyuláshoz. Cukorbetegség esetén azonban mindig számolni kell a veszéllyel, hogy a gyógyulási folyamat nehézkesebbé válik.
Maga a cukorbetegség, avagy diabétesz mellitusz egy krónikus anyagcserezavar, amely során a szervezet nem tudja megfelelően eljuttatni az elfogyasztott szénhidrátokból származó szőlőcukrot (glükózt) a sejtekhez. Emiatt a cukor felszaporodik a véráramban, ami hosszú távon súlyos szövődményeket okozhat. A cukorbetegség nem gyógyítható, a kezelés legfőbb célja a vércukorszint egészséges tartományban tartása, és ennél fogva az említett szövődmények megelőzése. Ezzel együtt a betegség idővel a szervezet számos funkcióját károsíthatja, gyengítheti, és e körben említhetjük a sebgyógyulás folyamatát is.
Hogyan hat a cukorbetegség a sebgyógyulásra?
A tartósan magas vércukorszint vérkeringési zavarokat, érszűkületet idézhet elő, gyengítve például a végtagok, különösen a lábak vérkeringését. Csakhogy érrendszerünk szolgálja ki a szükséges tápanyagokkal a szöveteket, illetve szállítja az immunrendszer egyes elemeit, így kulcsfontosságú szerepet tölt be a sebgyógyulásban is. Gyenge vérellátás mellett nemcsak lassul a gyógyulási folyamat, de csökken a fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség is, ami melegágya a seb elfertőződésének. A legrosszabb forgatókönyv, hogy akár egy apró sérülésből is makacs fekély alakulhat ki. Ha ezt a fekélyt nem kezelik megfelelően, vagy nem reagál jól a kezelésre, úgy létrejöhet olyan fokú szövetelhalás, amely már az adott végtag amputációját is szükségessé teheti. Csak Magyarországon több ezer ilyen jellegű műtéti beavatkozást végeznek el évente.
A cukorbetegségnek akad továbbá még egy olyan vetülete, amely fokozza a rizikót. A magas vércukorszint ugyanis hosszú távon az idegeket is károsíthatja. Az így kialakuló neuropátiás panaszok egyik jellemző típusa a végtagok zsibbadása és érzéskiesése, amelynek nyomán a beteg sokszor nem is veszi észre, hogy valamilyen sérülést szenvedett az érintett végtagja, illetve ott seb keletkezett. Emiatt persze nem is kezeli azt, és előfordulhat, hogy mire felfedezi a bajt, már be is indult a terület fekélyesedése. A diabéteszes fekély kezelése összetett, szakorvos segítségét igénylő feladat, és a gyógyulás hosszú időt vehet igénybe. Éppen ezért nem gyógyuló , esetleg fertőzés jeleit mutató sebekkel haladéktalanul forduljunk szakemberhez.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mit tehet a beteg a sebgyógyulásért?
Mint azt említettük, a cukorbetegség krónikus szövődményei a normális tartományt meghaladó vércukorszintből erednek. Így tehát a sebek kezelésének fundamentumát is a helyes vércukorkontroll jelenti, beleértve a diabetológus által előírt életmódterápia és gyógyszeres vagy inzulinkezelés betartását. Ezen felül nagyon fontos a rendszeres önellenőrzés is a neuropátia jelentette kockázat okán. Naponta egyszer szánjunk időt arra, hogy például az esti tisztálkodási rutin részeként átvizsgáljuk testünket - főleg a lábainkat -, nem keletkezett-e rajtuk akár észrevétlenül is valamilyen sérülés. Ha igen, a fertőtlenítés és a sebgyógyulás elősegítése lesz a következő lépés. Vannak olyan vény nélkül kapható készítmények, amelyek a két tulajdonságot ötvözik hatóanyag-kombinációjuk révén. Szükség esetén kötés is indokolt lehet. Amennyiben a seb állapota a gondos ellátás ellenére sem javul, kérjünk orvosi segítséget.
Legjobban: