Kik reagálnak különösen érzékenyen a frontokra?
Az ember, mint minden élőlény, része a természetnek, így folyamatos kölcsönhatásban áll vele. Érthető tehát, ha környezetünk változásai szervezetünket különféle alkalmazkodási mechanizmusok beindítására kényszerítik. Néhány ember számára azonban, az időjárás változásai nehezen elviselhető panaszokat okozhatnak. Különösen a szívbetegek azok, akik ezeket a hatásokat, csak nehezen tudják kompenzálni. Szívbillentyű-betegeknél könnyebben jelentkezik fulladás, lábdagadás, látszólag indokolatlan fáradtság, gyakoribbá válik a ritmuszavar is. Megfigyelések szerint, fronthatás alatt több szívroham következik be, növekszik a keringési elégtelenségek veszélye.
Milyen hatást vált ki a szívbetegeknél a hidegfront?
A kutatások kiderítették, hogy a hideg hónapokban növekszik szívinfarktusok száma. Ez azzal magyarázható, hogy az alacsony hőmérséklet miatt beszűkülnek az erek - köztük a szív artériái is -, így csökken a szívizmok vérellátása. Mivel a test úgy reagál a hidegre, hogy összehúzódnak az erek a bőrben és annak a testfelszín közelében, a szívnek erősebben kell dolgoznia, hogy a vért mozgásban tartsa a keskenyebb erekben. Ezt egy beteg szív már nehezen tudja kivitelezni. Ilyenkor növekszik a görcskészség is, amely szívbetegeknél szorító mellkasi érzést okozhat, valamint a trombóziskészség is fokozódik.
Hogyan viselik a betegek a meleg frontot?
A hőség is elsősorban a szívbetegeket viseli meg. A meleg frontot a levegő páratartalmának emelkedése és a légnyomás csökkenése kíséri: ezek a változások fokozzák a szimpatikus idegrendszer működését, hatására emelkedik a vérnyomás, fokozódik az anyagcsere. A szimpatikus aktivitás fokozódásának hatására megnövekedett keringési igényt a szívbetegek nehezen tudják kompenzálni, emiatt gyakoribbá válik a szívinfarktus, növekszik a keringési elégtelenség veszélye. Meleg front érkezésekor emelkedhet a vérnyomás , míg ez tartós kánikulában az értágulati hatás miatt csökken.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mit tehetünk szívünk egészségének megőrzése érdekében?
A fokozott kockázati tényezőkkel rendelkezőknek (magas vérnyomás, családi halmozódás, magas koleszterin szint, érelmeszesedés, túlsúly) különösen fontos, de 40 éves kor felett már mindenkinek javasolt, hogy évente legalább egyszer vegyen részt kardiológiai szűrővizsgálaton, ahol EKG-val , mellkas röntgennel, illetve szívultrahanggal vizsgálják meg a szívének állapotát.
Ez azért nagyon lényeges, hogy a meglévő ritmuszavarok, az ischaemiás jelek , (valamely mechanikus hiba- elzáródás, szűkület okozta vérellátási hiány egy adott területen) a billentyűkön lévő meszes lerakódások, a különböző szívelváltozások, megnagyobbodások, pangások megléte minél előbb kiderüljün, és a kardiológus szakorvos előírhassa a szükséges terápiát. Ne feledjünk, minden betegségre, így a szív- és érrendszeri elváltozásokra is igaz: minél előbb megtaláljuk a hibát, az annál jobb eséllyel gyógyítható!
Életmódváltással is sokat segíthetünk a szívünknek!
Minden évszakban tudunk mit tenni a keringésünk épségének megőrzése érdekében. Fontos kiemelni, hogy mindennapi életvitelünk, a táplálkozási és a mozgási szokásaink, a napi feszültségek, a munkahelyi- és családi konfliktusok kezelési képessége nagymértékben befolyásolják egészségünket, különösen szív- és érrendszerünk állapotát.
Ezért legyünk tudatosak életvitelünk megtervezésében, mozogjunk heti háromszor, étkezésünk legyen változatos és kiegyensúlyozott. Ne sajnáljuk az időt magunkra: pihenjünk, relaxáljunk, kerüljük az idegeskedést, vezessünk be olyan módszereket az életünkbe, amely segítenek felülkerekedni a mindennapi feszültségeken - tanácsolja Dr. Vaskó.
Forrás: Kardioközpont
Legjobban: