Ahogy arról korábban a Házipatika.com is hírt adott , az Egyesült Királyságban különleges kísérletbe fognak. Kilencven egészséges, fiatal önkéntest fertőznek meg szándékosan SARS-CoV-2 vírussal, hogy a kutatók átfogó képet kapjanak a kórokozó viselkedéséről, működéséről, valamint a jelenlegi és jövőbeni koronavírus elleni védőoltások hatékonyságáról. A világon ez az első koronavírussal kapcsolatos "human challenge"-kutatás.
Hogyan zajlik a kontrollált humán fertőzéses vizsgálat?
A több fázisból álló kísérletsorozat elején az összes résztvevőt alaposan megvizsgálják, többek között, hogy kiderítsék, nem szenvednek-e koronavírus-fertőzésben, vagy egy korábbi fertőzés után hátramaradt egészségügyi hatásoktól. Ezután az önkéntes tesztalanyok a londoni Royal Free Hospital kórházban karanténba kerülnek: egyágyas szobákba, szigorúan elzárva mindenkitől. Csak a kísérletet végző kutatókkal érintkezhetnek - írja a bbc.com témával foglalkozó cikkében, amelyben sorra veszi a legfontosabb kérdéseket. Benntartózkodásuk harmadik napján a résztvevők orrába egy kis fecskendővel élő vírust juttatnak. A következő két hétben - a nap 24 órájában - folyamatosan nyomon követik majd az egészségi állapotukat, miközben különféle vizsgálatokat végeznek rajtuk. Ezek között szerepel a napi vérvétel, és az orr- vagy garat-nyálkahártyáról vett minta a vírus jelenlétének kimutatására. Amennyiben két hét elteltével az elvégzett PCR-tesztek nem utalnak fertőzésre, hazaengedik őket a kórházból. Állapotukat egy éven keresztül figyelik, alkalmanként tesztelve őket. A kísérletet kontrollált körülmények között végezik, maximálisan odafigyelve a résztvevők biztonságára.
Mi értelme van a szándékos megfertőzésnek?
A kutatók olyan tudományos kérdésekre keresik a választ, amelyekre valós körülmények között - amikor az emberek nincsenek direkt módon kitéve a fertőzésnek - szinte lehetetlen értékelhető választ kapni. Például, hogy mi az legkisebb vírusmennyiség, ami már fertőzést okoz, és hogyan védekezik immunrendszerünk, amikor először szembesül az új koronavírus támadásával. Azt is szeretnék kideríteni, mitől függ, hogy kinél jelentkeznek tünetek, és ki ússza meg tünetmentesen a betegséget. Emellett az is szerepel a kutatók célkitűzései között, hogy a jelenlegi és a következő generációs koronavírus elleni védőoltások hatékonyságát élesben is tesztelhessék. Igaz, ezekre az eredményekre még hónapokat kell várni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kísérletsorozat ezen fázisában néhány résztvevőt koronavírus elleni vakcinával oltanak majd be. Miután vélhetően kialakul szervezetükben a szükséges immunitás - két beadott részoltás után -, az első kísérlethez hasonlóan orrukba fecskendeznek egy bizonyos vírusmennyiséget. Majd megfigyelik, hogy megfertőződnek-e, vagy sem. Ezzel a módszerrel egyébként a tervek szerint koronavírus-elleni gyógyszereket, vagy akár új teszteket is vizsgálhatnak a későbbiekben - írja a bbc.com.
A hagyományos kísérleti módszerekhez képest a kontrollált humán fertőzéses vizsgálatnak az a legnagyobb előnye a tanulmányt végző kutatók szerint, hogy jóval gyorsabban meglesznek a várt eredmények, beleértve a vakcinák hatékonyságára vonatkozó adatokat is. A kísérletben résztvevőket szándékosan fertőzik meg (vagyis nem kérdés, hogy találkoznak-e a vírussal), míg a valóságban eltart egy darabig, amíg az emberek megfertőződnek, és ez is csak esetleges. Akik sikeresen védekeznek, és kerülik a fertőzés szempontjából veszélyes érintkezéseket és helyszíneket, elkerülhetik a megbetegedést.
Ebben bíznak még a kísérletet támogató tudósok
Ezek a vizsgálatok lehetővé teszik a SARS-CoV-2 vírusfertőzés előrehaladásának megfigyelését attól a pillanattól kezdve, hogy a vírus bejut a szervezetbe. Emellett abban is segíthet a kutatóknak, hogy kiderüljön, a fertőzöttek miként továbbítják a vírusrészecskéket másoknak. A számos hasonló vizsgálatot végző hVIVO vállalat tudományos főtisztviselője, Andrew Catchpole reméli: azt is megérthetik, hogy pontosan milyen típusú immunológiai válasz szükséges az újrafertőződés elleni védelemhez - írja a szakembert idézve a medicalnewstoday.com.
"Bár nem valószínű, hogy az ilyen kísérletek felgyorsítják az első piacra kerülő oltások fejlesztését, de elengedhetetlenek a második és harmadik generációs oltóanyagok esetében, ami azért fontos, mert a gazdagabb országok vélhetően túllicitálják a szegényebbeket az első generációs vakcinákért" - írja szakértőkre hivatkozva a BJM . Jelenleg körülbelül 300 potenciális koronavírus elleni oltóanyag-jelölt létezik, ezért biztosan nem lesznek képesek hagyományos, 3. fázisú klinikai vizsgálatokkal tesztelni mindegyiket.
Noha ez a kontrollált humán fertőzéses tanulmány megkapta az etikai engedélyt az Egyesült Királyságban, egyúttal kimerítő lista készült azokról a kritériumokról, amelyek meghatározzák, hogy kik vehetnek részt benne, akadnak olyan tudósok - például Charles Weijer, a kontrollált vizsgálatok etikájának szakértője -, akik attól tartanak, hogy a vírusról eddig rendelkezésünkre álló adatok (pontosabban adatok hiánya) miatt az ilyen kísérletek kockázatai túl nagyok.
Mi a helyzet az új vírusváltozatokkal?
Az első kontrollált kísérlethez egész biztos azt a vírusváltozatot használják majd, ami 2020 márciusa óta a legdominánsabban terjedt az Egyesült Királyságban. Három-négy hónapba telik, amíg az azóta felbukkant mutáns változatok valamelyikét bevonhatják a következő kísérletbe. Egyúttal az is kiderülhet, hogy a különféle vakcinák hatékonyan védenek-e a különféle vírusváltozatok ellen.
Teljes biztonságban lesznek a résztvevők?
Ez is érdekelhet
Mivel a kísérlet nem teljesen kockázatmentes, olyan 18-30 év közötti fiatalokat vonnak be, akiknek nincs egészségügyi problémájuk, és akikről tudják, hogy valószínűleg nincs koronavírus-fertőzés okozta szövődményük. Az egész éves tanulmányban való részvételüket körülbelül 4500 fonttal (nagyjából 1,8 millió forinttal) kompenzálják. Az ötlet egyébként nem újkeletű: az első ilyen jellegű humán fertőzéses vizsgálatot az 1700-as években végezték annak kiderítésére, hogy oltással megakadályozható-e a himlő. A malária, a kolera és az influenza elleni oltásokkal kapcsolatban is lezajlottak kontrollált humán fertőzéses vizsgálatok. Sőt, a COVID-19 esetében is felvetődött ennek gondolata, de korábban nem lett volna etikus ilyen vizsgálatba fogni, mert összességében nagyon kevés információ állt a tudósok rendelkezésére az új koronavírusról.
Legjobban: