Amerikai kutatók szerdán azon aggodalmuknak adtak hangot, hogy a madárinfluenza egy másik törzse mutáció révén emberről-emberre könnyebben terjedővé válhat, ami pandémia kialakulásához vezethet.
"A szárazföldi madarak 1988-as fertőződése óta a H9N2 madárinfluenza A vírusok több emberi fertőzést is okoztak, és járványossá váltak a házi szárnyasok körében Eurázsiában" - áll a Public Library of Science szakfolyóiratában közzétett tanulmányban. "Ez az influenza altípus kifejlődött és olyan tulajdonságokra tett szert, melyek aggodalomra adnak okot azt illetően, hogy könnyebben terjedhet emberről-emberre."
A Maryland Egyetem kutatócsoportja ennek a madárinfluenza típusnak, az úgynevezett H9N2 vírusnak az átvitelét vizsgálta menyéteken, hogy megállapíthassák, hogyan terjed a kórokozó. 1988-tól 2003-ig ötfajta baromfiból gyűjtött öt H9N2 típust vizsgálva arra az eredményre jutottak, hogy a vírus nem a levegő útján terjed.
Egy Leu226 nevű, a vírus felületén lévő aminosav felelős a betegség terjedéséért. Az is kiderült, hogy a menyétek fogékonyabbak az olyan H9N2 vírusokra, melyek korábban embereket fertőztek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Bár nem figyeltünk meg levegő útján történő átvitelt, a vírus több légzőszervi szövetben sokszorozódott, és olyan klinikai jeleket váltott ki, melyek a humán H3N2 "szülő-vírus" esetében tapasztaltakhoz hasonlít. Eredményeink arra utalnak, hogy a H9N2 vírusok kialakulása és gyakorisága a szárnyasokban jelentős fenyegetettséget jelent az emberekre nézve."
A madárinfluenza vírus H5N1 törzse több mint 230 ember halálát okozta 2003. vége óta a fertőzött szárnyasokkal való érintkezés következtében. A halálesetek körülbelül fele Indonéziában történt. Az egészségügyi szakemberek attól félnek, hogy a törzs mutáció révén olyan formát vehet fel, amely könnyebben terjed mberről-emberre, ami pandémia kialakulásához vezethet.
Ez is érdekelhet
Copyright AFP [2008] / Translation Medipress
Legjobban: