Így hat a poloskavész-gyökértörzs

A rövidágú poloskavész, más néven a fürtös poloskavész (Cimicifuga racemosa) az Egyesült Államok északkeleti részének őserdeiben honos, a boglárkafélék családjába tartozó lágyszárú növény. A gyógyászatban keserű, csípős ízű gyökerét és gyöktörzsét használják, amelyet ősszel gyűjtenek.

Az indián asszonyok csodanövénye

A magasra növő növény igazi hírnévre Európában tett szert, hiszen a telepeseknek köszönhetően már 1732-ben felbukkant az európai gyógyászatban és a gyógyszerkönyvekben. Az indián őslakosok a csörgőkígyó harapásától kezdve a női bajokig a panaszok széles spektrumát enyhítették vele, majd később, a 19. században az amerikai orvosok is felfedezték a csodanövényt. Többnyire láz és menstruációs görcsök, szülési fájdalmak csillapítására használták, de akkor is a poloskavészért nyúltak, ha ízületi gyulladás vagy álmatlanság kínozta a hozzájuk forduló pácienseiket.

Hatóanyagai

A növény kivonata több biológiai hatású összetevőt is tartalmaz, melyek a klimax kezelésében is hatékonynak bizonyultak. Ilyenek a triterpén-glükozidok, az izoflavonok, a különféle aromás savak, tanninok, de megtalálhatóak benne különféle zsírsavak, keményítők és cukrok is.

Szerepe a klimax kezelésében

Mivel a Cimicifuga olyan növényi hormont tartalmaz, melynek hatása hasonlít az emberi ösztrogén hormonra, ezért természetes segítség lehet a klimax tüneteinek enyhítésében, amely állapotra a különféle hormonok (köztük éppen az ösztrogén) szintjének csökkenése jellemző, ami például csontritkulás kialakulásához vezethet.

Mivel a változókori tünetek enyhítésének terápiája az ösztrogénszint kezelését, szinten tartását jelenti, kétféle út áll a szakemberek előtt, és vagy kifejezetten hormont, ösztrogént juttatnak a szervezetbe, vagy nem hormontartalmú, természetes alapanyagú készítményt, így például a poloskavész-gyökértörzs kivonatából készült kapszula szedését javasolják az érintetteknek. Ez utóbbiak előnye, hogy nincs számottevő mellékhatásuk, és azok számára is alternatívát nyújt a kellemetlen panaszok közepette, akik elutasítják a hormonterápiát.

Jó tudni! Számos Cimicifuga racemosával végzett nemzetközi klinikai vizsgálat is tanúsíthatja, hogy a gyógynövény mérsékli a hőhullámokat, a fejfájást, a depressziót és az izzadást, közérzetjavító hatással is bír.

Ez is érdekelhet

éjszakai ébredés

Ezért ébredünk fel 2 óránként éjszaka: 6 gyakori, alig ismert ok a visszatérő jelenség hátterében

gyulladáscsökkentő ételek

A 10 legerősebb gyulladáscsökkentő étel: rákmegelőző, immunerősítő hatásuk is van

telefonozás

Lefekvés előtt 1 órával tilos: blokkolja a melatonin termelődését, elősegíti az alvászavart a mobilozás

sclerosis multiplex tünetei

Szklerózis multiplex: ez a jel már a tünetek előtt figyelmeztet

Klinikai vizsgálatok:
Bodinet C, Freudenstein J (2002): Influence of Cimicifuga racemosa on the proliferation of estrogen receptor-positive human breast cancer cells. Breast Cancer Res Treat 76 (1): 1-10

Freudenstein J, Dasenbrock C, Nisslein T (2002): Lack of promotion of estrogen-dependent mammary gland tumors in vivo by an isopropanolic Cimicifuga racemosa extract. Cancer Res. 62 (12): 3448-52 Nisslein T, Freudenstein J (2003): Effects of an isopropanolic extract of Cimicifuga racemosa on urinary crosslinks and other parameters of bone quality ovariectomized rat model of osteoporosis. J Bone Miner Metab 21 (6): 370-6

Düker E et al. (1991): Effects of extracts from Cimicifuga racemosa on gonadotropin release in menopausal women and ovariectomized rats. Planta Med 57: 420-424 Stoll W. (1987): Phytopharmacon influences atrophic vaginal epithelium: double-blind study Cimicifuga vs. estrogen preparation. Therapeutikon 1: 23-31

Wuttke W, Seidlova-Wuttke D, Gorkow C (2003): The Cimicifuga preparation BNO 1055 vs. conjugated estrogens in a double-blind placebo-controlled study: effects on menopause symptoms and bone markers. Maturitas 44 Suppl 1: 67-77

Osmers R (2004):Efficacy and tolerability of an isopropanolic extract from the rootstock of the Black cohosh. Abstract on the lecture. Phytopharmaka und Phytotherapie 2004, Forschung und Praxis, 26.-28. Februar 2004, Berlin