A oldalain bemutatott vizsgálat során a rendszeres testmozgást végző egereket hideg vizes stressznek tették ki, és a kutatók azt tapasztalták, hogy lecsökkent az agy elülső hippokampusz régiójában az ilyenkor jelentkező elektromos aktivitást jelző tüske mérete.
Korábban úgy vélték, hogy mivel a testmozgás serkenti az elülső hippokampuszban az új idegsejtek képződését, és a fiatal idegsejtek könnyebben aktiválódnak, ezért a fizikai aktivitás inkább növeli a nyugtalansági szintet. Azonban most az igazolódott, hogy a mozgás azokat a folyamatokat segíti, melyek gátolják az idegsejtek kisülését.
Dr. Elizabeth Gould és munkatársainak megállapítása az nyugtalanság egyfajta evolúciós előnyt jelenthet, ugyanis a kialakuló elkerülő magatartás segít elhárítani a potenciális veszélyes helyzeteket.
Jelen vizsgálatban két egércsoportot alkalmaztak, az egyik egyedei használták a futókereket, míg a másiknak erre nem volt lehetősége. Az első csoport tagjai általában napi 4 kilométert futottak - főként éjszaka, ugyanis az egereknek ez az aktív napszakuk. Hat héttel később alkalmazták a hideg vizet, mint stresszforrást.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mindkét csoportnál ugyanolyan hamar kialakult a stresszválasz , azonban az aktív csoportnál ez hamar gátlódott - a magyarázat szerint a testmozgás olyan génszabályozási változásokat idézett elő, melynek hatására az idegsejtek kisülését csillapító mechanizmusok kerültek túlsúlyba. Emellett megnőtt a kisülést gátló jelátviteli anyag, a GABA szintje is.
Legjobban: