Demencia esetén elsősorban az intellektuális képességek hanyatlását szokás megemlíteni. Maga a betegség igazából egy tünetegyüttest takar, melynek fő összetevői az emlékezethanyatlás, az ítélőképesség hanyatlása, a személyiségváltozás és az agykérgi működések zavara. Ez utóbbi a beszéd és az érzékszervek működési problémái mellett az összerendezett mozgások zavarát is okozza, a szakemberek szerint így az első jelek már a beteg mozgásában is megfigyelhetőek.
Mit jelezhet a lassú járás?
Az idősebb embereknél megfigyelt lassabb járási ütemet a kutatók már régóta összekötötték a demencia miatt kialakult agyi változásokkal. Ezúttal a kettő közötti összefüggés okaira keresték a választ. Ehhez összesen 175 idős embert vizsgáltak meg 70 és 79 éves kor között, akik mindegyike kifogástalan egészségnek örvendett a kutatás kezdetekor. Több évig rendszeresen monitorozták a mentális és fizikai állapotukat, illetve MR-vizsgálatot is elvégeztek rajtuk. Emellett gyaloglási sebességüket is felmérték.
A lassabban gyalogló embereknél a jobb hippokampusz zsugorodását fedezték fel. Az agynak ez a része elsősorban a memóriáért és a testtartás fenntartásáért felelős. Ugyanezeknél az embereknél nagyobb arányban jelentkeztek a mentális hanyatlás egyéb tünetei is. Azoknál az embereknél, akiknek az átlagos sétálási sebessége egy éven belül legalább 0,1 másodpercet lassult méterenként, 47 százalékkal nagyobb az esély a kognitív funkciók leépülésének. Ebbe természetesen beleszámították az idősebb korban szintén nagyobb eséllyel kialakuló izomgyengülést, ízületi fájdalmakat és keringési betegségeket is.
A szakemberek felhívták ugyanakkor a figyelmet: a demenciára nem csupán a sétálás sebessége utalhat, és a betegséget kizárni sem lehet egyértelműen emiatt. Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően az emberek egyre tovább élnek, emiatt az olyan, jellegzetesen időskori megbetegedések is egyre gyakoribbá válnak, mint a demencia.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Forrás: Daily Mail
Legjobban: