Az egyetem kutatói Ian Janssen vezetésével 2324 kanadai felnőttet vizsgáltak, és megpróbálták meghatározni, milyen összefüggés áll fenn a heti testmozgás gyakorisága és a diabétesz, szívbetegség és stroke kockázata között.
"Eredményeink azt mutatják, hogy nem számít, hogyan osztják be a felnőttek a 150 percnyi testmozgást a hét folyamán" - magyarázta dr. Janssen az júniusi számában megjelent kutatást. "Ha például valaki hétfőtől péntekig semmit sem mozog, de a hétvégén 150 perc testmozgást végez, ugyanolyan mértékű egészségügyi előnyöket élvez a mozgás következtében, mint azok, akik naponta 20-25 percet edzenek."
A kísérlet alanyainak mozgását egész héten folyamatosan mérték a derekukra erősített gyorsulásmérő segítségével. Ez az érzékelő azt rögzíti, mennyit mozog valaki percenként. Dr. Janssen a résztvevőket három csoportra osztotta: azokra, akik teljesítik a javasolt legalább heti 150 perc aerob mozgást , azokra, akik hetente 5-7 napon gyakran aktívak, és azokra, akik ritkán (hetente 1-4 napot) aktívak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutató szerint a legfontosabb következtetés az, hogy a felnőtteknek heti legalább 150 percnyi mozgásra kell törekedniük, és ennek ütemezése az egészségügyi előnyök tekintetében nem számít.
Legjobban: