A magyar internetezők leginkább attól tartanak, hogy visszaélhetnek a személyes adataikkal (77 százalék legalább valamennyire aggódik emiatt), illetve adathalászat áldozatává válhatnak (78 százalék) – derült ki a vizsgálattal megbízott Scores Group reprezentatív kutatásából. A közösségi oldalakra vonatkozó állami, jogi szabályozással kapcsolatban kevésbé tájékozottak az internetezők: a megkérdezettek fele nem tudta megítélni vagy nem ismerte a szabályozást.
A tizenötezer 16 és 75 év közötti résztvevő online megkérdezésével végzett, kérdőíves felmérés szerint a netezők több mint fele (59 százalék) találkozott már visszaéléssel az interneten, a legnagyobb arányban átverési kísérletekkel (31 százalék), adathalászattal (22 százalék) és hamis ürüggyel történő pénzgyűjtéssel (21 százalék). Személyes adatokkal való visszaélést csupán 7 százalékuk észlelt. Az internetes oldalak első látogatásakor az adatvédelemmel, sütikkel, személyre szabott hirdetésekkel kapcsolatos beállításokat a netezők többsége nem hagyja jóvá gondolkodás nélkül: 29 százalék az adott oldaltól függően, míg 28 százalék mindenhol a minimális jóváhagyást választja.
Vírus és adathalászat
A közvéleménykutatás összefoglalója szerint a netezők leginkább attól félnek, hogy vírust kapnak a számítógépükre, telefonjukra (78 százalékuk legalább valamennyire aggódik emiatt), hogy illetéktelenek megszerzik az e-mail-címüket (72 százalék), illetve eltulajdonítják a banki adataikat (66 százalék). Bár a kéretlen levelek a fentieknél kisebb gondot jelentenek a netezők számára (60 százalék aggódik legalább valamennyire emiatt), ez fordult elő velük a legnagyobb arányban (58 százalék).
A válaszadók 73 százaléka találkozott már büntetendő tartalommal, a legnagyobb arányban valótlanságokkal: átverős hirdetésekkel (49 százalék) és álhírekkel (46 százalék). A verbális kihágások, a gyűlöletbeszéd (37 százalék) és a durva, bántó nyelvezet (33 százalék) szintén igen gyakoriak. Ugyanakkor a többség szerint a háztartásukban élő, 14 év alatti gyermekek többnyire nem futottak bele ilyen helyzetekbe az interneten (44 százalék), vagy legalábbis a válaszadók nem értesültek ilyesmiről (25 százalék).
A közösségi média sem veszélytelen
A közösségi oldalak használata során 74 százalék találkozott már káros tartalommal, megnyilvánulással, de a nagy többség passzív maradt: csupán 37 százalékuk jelentett már legalább egy ilyen esetet az oldal üzemeltetőjének. Még kisebb részük, 15 százalékuk mondott el ilyen esetet rokonának, ismerősének, 13 százalékuk írt a tartalom közzétevőjének vagy jelezte hozzászólásban nemtetszését, míg három százalékuk jelentette azt a rendőrségnek vagy más hatóságnak. Hozzátették: az eseteket az NMHH-nak, a Nemzeti Kibervédelmi Intézetnek, a fogyasztóvédelmi hatóságnak, az Internet Hotline-nak, valamint a Média- és Hírközlési biztosnak is szokták jelenteni.
Ez is érdekelhet
A felmérés eredménye szerint a közösségi oldalakra vonatkozó állami, jogi szabályozással kapcsolatban kevésbé tájékozottak az internetezők. Mindössze 2 százaléknyian vannak, akik szigorúbb szabályozást szorgalmaznak. Ez utóbbi csoport elsősorban a káros, veszélyes tartalmak szűrését erősítené (62 százalék). Az internetezők 98 százalékának van mobiltelefonja, közülük 88 százalék rendelkezik okostelefonnal.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: