A kopaszodás nem válogat, ám van, aki megbarátkozik tar megjelenésével, mások bármit megtennének a dús hajért. A kopaszodás elrejtésére tett kísérletek között egyre népszerűbb a plasztikai beavatkozást igénylő hajátültetés.
Mindannyiunk életében elérkezhet az a pillanat, amikor döntenünk kell: megbékélünk a külsőnkkel és elfogadjuk önmagunkat olyannak, amilyenek vagyunk, vagy szembeszállunk a sorssal. Így van ez a kopaszodással is: meglepő lenne, ha éppen erre a problémára nem találnánk megoldást. A gyógyszertárakban számos gyógyhatású készítményt kínálnak, sőt, a gyógynövényüzletek-ben is el lehet költeni tízezreket.
Mielőtt azonban bármilyen terápiát elkezdenénk, nem árt feltárni az okokat, s ehhez orvosi segítséget kérni. Nincs miért aggódni addig, amíg naponta ötven-száz hajszálnál nem hullik ki több. A kopaszodás leggyakoribb formája az úgynevezett férfias hajhullás, amely azonban a nőket is érinti. A felnőtt férfiak negyedének - ötven év felett felének -, az idősödő nők ötödének számottevően kevesebb új hajszála nő, mint amennyi kihullik. A hajas fejbőrön, a fejtetőn, valamint a halántéktájon jelentkező hajritkulásnak genetikai okai vannak. Jelenleg kevés az esély a folyamat megakadályozására, legfeljebb lassítani lehet a kopaszodást. A hajhagymák újjáélesztésére azokon a területeken van esély, ahol csak ritkulni kezdett a haj, de nem hullott ki teljesen.
Az orvostudomány magát a kopaszodást nem tekinti betegségnek, ám az intenzív hajvesztés számos kór tünete lehet. A teljes fejbőrt érintő egyenletes hajhullást előidézheti a fáradtság, a stressz, de hormonzavar, a pajzsmirigy nem megfelelő működése vagy vashiány is kiválthatja. A hajritkulás gyógyszer - például fogamzásgátló - mellékhatásaként is felléphet, ugyanúgy, mint a szülés utáni hónapokban vagy súlyos fertőzésből való lábadozáskor. A foltokban jelentkező hajhullás egyértelműen bőrgyógyászati probléma, amelynek hátterében általában valamilyen fertőzött góc, gyulladás vagy más, az immunrendszert érintő folyamat áll. A megfelelő hajnövekedés időnként magától is visszaállhat, mégis fontos a kivizsgálás. Az időben elkezdett gyógyszeres kezeléssel szép eredményeket lehet elérni. Ám ha ez sem segít, marad a műtéti beavatkozás - persze ha nem sajnáljuk rá az időt és a pénzt.
"Gyakori eset, hogy a kopaszodás észlelésekor a páciens többféle kezelést kipróbál, éveken keresztül jár egyik orvostól a másikig, míg rájön, hogy sajnos a férfias típusú kopaszodásnál legfeljebb csak átmeneti javulást észlelhet, míg az időben elvégzett hajbeültetéssel a korábbi megjelenést akár szinten is lehet tartani" - mondta el megkeresésünkre Sikos Géza, plasztikai sebész szakorvos, hajátültetés-specialista.
A plasztikai sebész szerint a hajtranszplantáció nemcsak azoknak javasolható, akik már kopaszok, vagy erősen kopaszodók: érdemes orvoshoz fordulni akkor, ha még zajlik a hajhullás, de már észrevehetően látszódik a hajvesztés. Ajánlható a beavatkozás olyan esetekben is, amikor a kopaszodás csak meghatározott részeken jelentkezik, mint például a halántéktájékon, vagy hölgyeknél, ahol az egyenletes ritkulás jellemző. "A műtéttel lehetőség van arra, hogy a hajas megjelenést szinten tartsuk, tehát egy későbbi hajvesztést, hajhullást beszámítva jó megjelenést tudjunk biztosítani, így - figyelembe véve azt is, hogy az eredmény mindig függ a páciens adottságaitól - a kopaszság nem lesz számottevően észlelhető" - magyarázza Sikos doktor, aki szerint itthon is egyre népszerűbb az eljárás. Majd hozzáteszi: "csak azoknak ajánljuk a műtétet, akiknél az elvárások és a lehetőségek (a hajas adottságok és a műtéttel elérhető eredmény) összhangban vannak".
"A paciens saját haját ültetjük át, a hajas területről a hiányos részre speciális korszerű műtéti technikával, az ún. follikuláris egység transzplantációval (FUT). Ennek lényege, hogy a tarkótájon megmaradó hajas részről kinyert hajszálakat, hajhagymákat tartalmazó bőrszigeteket (1-4 hajszálat tartalmazó ún. follikuláris graftokat) a tar területre ültetjük át, ahol azok megtapadnak, a kinövő hajszálak ugyanúgy viselkednek, mint eredeti helyükön, és nem hullanak ki" - magyarázza a plasztikai sebész. (A tarkótájon és a fejtető oldalsó részén található hajhagymák nem érzékenyek a hormonális hatásokra, így ezek a területek szolgálnak adóhelyként). A hajátültetés általában 4-6 órás helyi érzéstelenítéssel végzett műtétet jelent, kis megterheléssel, kevés kellemetlenséggel járó beavatkozás. Járhat szövődményekkel, ezek előfordulás azonban ritka, és enyhe mértékű. Műtét után a fejbőrön minden egyes beültetett graft mellett kicsiny pörk alakul ki, amelyek maguktól esnek le körülbelül tíz nap alatt. A homlokon duzzanat, ödéma is kialakulhat, a fejbőrön kisebb bőrpír is jelentkezhet, amely szintén pár nap alatt teljesen elmúlik. Ehhez azonban gondos fejápolás szükséges.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Félmillió forintos műtétek: van rá igény
De nem volt mindig ilyen egyszerű a kopaszodók helyzete, a hajátültetés történetét egyaránt tarkítják sikerek és balsikerek. Japán volt az első ország, ahol hajátültetést végeztek még a harmincas években. Akkoriban az emberek sérült szempilláját és szemöldökét pótolták. Az első igazinak mondható hajátültetés, amely a férfiak kopaszságát volt hivatott kezelni, az 1950-es évek végén valósult meg. Egy New York-i bőrgyógyász, David Orentreich négy milliméter átmérőjű, kerek hajas fejbőrrészeket ültetett át, és bebizonyította, hogy a módszer működik. Ám minden tapasztalat és átütő siker ellenére továbbra is fennálltak nyilvánvaló hiányosságok és komplikációk, az emberekben kialakult egyfajta rossz előítélet az effajta beavatkozásokkal szemben. A korábbi hajátültetési technikákat ugyanis joggal nevezték hajdugónak, mivel szó szerint a hajas fejbőr dugószerű, kerek részeit ültették át a fedetlen területekre. Amikor a haj növekedésnek indult, a szabályos körök látványa csöppet sem keltett természetes hatást.
A helyzet csak a nyolcvanas évek második felében javult, a hajdugók elhelyezésénél már esztétikai szempontokat is figyelembe vettek: az átültetett területek nagysága minimalizálódott, 1-4 hajszálat foglalt magában, s így jobban hasonlított a természetes hajnövéshez. S alig néhány éve alkalmazzák a sebészek azt a műtéti eljárást, amelynek során a kör alakú graftok helyett egy hosszabb, vékony csíkot vágnak ki a tarkó területéről, majd ültetik át a fejtetőre. A széleket összevarrták, így a hatalmas hegesedéssel szemben csak egy keskeny hegvonal jelezte a műtét helyét: a haj természetesebbnek hatott, mint valaha.
"A régebbi eljárásoknál alkalmazott nagyobb - hat-nyolc, vagy annál is több hajhagymát tartalmazó - bőrszigetek átültetésének, vagy mindössze csak három-négyszáz nagy graft áthelyezésének ma már nincs létjogosultsága" - szögezi le Sikos. Ha nem vagyunk elégedettek a műtét utáni hajsűrűséggel - nem mindig sikerül egyetlen beavatkozással elérni a kívánt hatást -, újabb bevatkozásra legkorábban 6-8 hónap múlva kerülhet sor. "Általában először az elülső, leginkább szem előtt lévő terület fedését végezzük el, másodszorra érdemes a fejtető, illetve a hátsó terület pótlását elvégezni. Amennyiben a paciens igényli, illetve ha szükség és lehetőség van rá (adóhelytől függően) akár harmadik, sűrítő műtét elvégzése is szóba jöhet" - tudjuk meg a plasztikai sebésztől.
"A sikeres beavatkozás után teljesen természetes hatást lehet elérni, még egészen közelről sem állapítható meg, hogy átültetett hajról van szó" - állítja a hajspecialista, akitől megtudjuk, hogy egy beavatkozás ára 300-600 ezer forintba kerül, amit a társadalombiztosítás nem támogat.
Ez is érdekelhet
Az elmúlt egy-két évben többször lehetett hírét hallani annak a beavatkozásnak, melynek során egy kutyatámadást átélt nőn teljes arcátültetést hajtottak végre. Arca durván eltorzult, emiatt volt szükség a transzplantációra, amelynek során egy halott emberről emelték át az arc bőrét és az alatta lévő szöveteket, s a sérült ma, két évvel a beavatkozások után ismét teljes életet élhet. E beavatkozást Maria Siemionow, a clevelandi klinikán dolgozó orvos nevéhez fűződő tudományos áttörés tette lehetővé. Az ő vezetésével idolgoztak ki ugyanis egy olyan immuncsökkentő szert, amelynek köszönhetően hét nap elegendő arra, hogy a transzplantációt befogadja a szervezet. Ez nagyon veszélyes, ám nélkülözetetlen része a szervátültetéseknek. Siemionow az arcátültetéses operációk során elért sikereknek köszönhetően felrázhatja a hajátültetés iparágát: fejébe vette ugyanis, hogy teljes emberi skalpokat fog átültetni. A beavatkozást azonban nem elsősorban szépészeti célokra alkalmaznák, hanem főként olyan embereket kezelnének így, akik súlyos égési sérülést szenvedtek, vagy más trauma folytán veszítették el a hajukat.
Legjobban: