Ricki J. Colman, a Wisconsini Nemzeti Főemlőskutató Központ kutatója és munkatársai 1989-ben 30 Rhesus-majommal kezdték a húsz éven át tartó kísérletet, 1994-ben újabb 46 majmot vontak be a vizsgálatba. Valamennyi kifejlett állat volt, életkoruk 7 és 14 év között változott. A majmok felénél kalóriamegszorítást alkalmaztak az étrendben, míg a kontrollcsoport szabadon ehetett, amit akart. A második csoportból 37 százalék pusztult el az öregedéssel kapcsolatos betegségben, míg az első csoportban ez csak 13 százalék volt. A Rhesus-majmok fogságban átlagosan 27 évig élnek.
A kalóriamegszorítás nemcsak a várható életkort, de az életminőséget is növelte. A daganatok és a szív-érrendszeri betegségek a "diétázó" csoportban fele olyan gyakran fordultak elő, mint a kontroll majmoknál, míg a cukorbetegség nem jelentkezett a kalóriamegszorításon lévőknél, csak azoknál, akik bármit ehettek (42%). Az agy egészségének is jót tesz a kevesebb kalória bevitele, ez főként a rövidtávú memóriáért és a problémamegoldásért felelős területeken mutatható ki.
"A kalóriamegszorítás jótékonya hatása sokkal erősebb, mint bármilyen jótékony farmakológiai hatás" - mondta el Dr. Samuel Klein, a st. louisi Washington Egyetem Orvosi Kara Táplálkozástani Központjának igazgatója. "Ez sokkal hatékonyabb lehet, mint bármilyen, a tarsolyunkban lévő gyógyszer." Kisszámú önkéntesen végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a kalóriabevitel csökkentése emberben is csökkenti a szív-érrendszeri betegségek előfordulását - olvasható a Science egyik cikkében.
Forrás: Medipress hírszolgálat
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: