Az élelmiszer a termelés, a gyártás és az elosztás során bármikor szennyezetté válhat. A termelési láncban a termelőtől a fogyasztóig mindenki szerepet játszik abban, hogy az általunk fogyasztott étel ne okozzon betegségeket. Mit kell feltétlenül tudni, mire kell figyelni az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO ) szerint?
Több mint 200-féle betegség terjed élelmiszerekkel
Minden tizedik emberrel megesik, hogy fertőzött ételt fogyaszt, és világszinten évente 420 ezren meghalnak az így elkapott betegségben. Az öt évnél fiatalabb gyerekek különösen nagy veszélyben vannak, hiszen több mint 125 ezer kisgyermek hal meg évente élelmiszeren keresztül szerzett fertőzésben. Az élelmiszerek helyes feldolgozása, elkészítése képes megelőzni a legtöbb ilyen betegséget.
A fertőzött élelmiszerek hosszú távú egészségi problémákat okozhatnak
A legközönségesebb élelmiszerfertőzéssel kapcsolatos panasz a gyomorfájás , a hányás és a hasmenés. A nehézfémek és a természetes toxinok miatti ételmérgezés hosszú távú egészségi problémák forrása lehet, beleértve a rákot és az idegrendszeri károsodást.
A hátrányos helyzetű embereket nagyobb arányban érinti
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szegények és a sérülékeny egészségi állapotú emberek könnyebben betegszenek meg súlyosan vagy halálosan. A terhes nők, az egyébként is betegek, az öregek között például gyakrabban bizonyul végzetesnek egy-egy ilyen fertőzés.
Sokféle útja van az ételfertőzésnek
Az élelmiszerellátási lánc manapság már igen bonyolult a termesztéstől és betakarítástól kezdve a húsfeldolgozáson át a feldolgozásig, szállításig, tárolásig és a fogyasztók közötti elosztásig. A lánc mindegyik eleme a fertőzés potenciális lehetőségét is magában hordozza.
A globalizáció komplexebbé tette az élelmiszerbiztonságot
Az élelmiszertermelés és -kereskedelem globalizációja sokkal hosszabbá tette az élelmiszerellátási láncot. Komplikáltabbá vált így az élelmiszerekkel közvetített fertőzések eredeti kitörési pontjának meghatározása és a termékek biztonsági okokból történő visszahívása is.
Az élelmiszerbiztonság több szektort és tudományágat érint
Az élelmiszerek biztonságosabbá tételéhez különböző szakmák képviselőinek közös munkájára, valamint a legfejlettebb elérhető tudományos ismeretek és technológiák használatára van szükség. Különféle kormányhivatalok, a közegészségügy, a mezőgazdaság, az oktatás és a kereskedelem szakértői kell, hogy együttműködjenek, kommunikáljanak, és bevonják a civil társadalmat - a fogyasztói csoportokat is beleértve.
Az élelmiszerek szennyeződése a társadalom egészét érinti
A szennyezett, fertőzött élelmiszerek közvetlen hatással vannak a közegészségügyre, aláássák az élelmiszerexportot, a turizmust, az élelmiszerüzletben érdekeltek megélhetését és a gazdasági növekedést a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt.
Néhány veszélyes baktérium immúnis a gyógyszerekre
Az antibiotikumrezisztencia egyre nagyobb globális gondot jelent. Az antibiotikumok túlhasználata a mezőgazdaságban és a humán klinikai gyakorlatban egyenes úton vezet az antibiotikumoknak ellenálló baktériumtörzsek megjelenéséhez, ráadásul a rezisztens törzsek az állatokról átkerülhetnek az emberekre élelmiszerek közvetítésével.
Mindenkinek megvan a szerepe az élelmiszerbiztonságban
Az élelmiszerbiztonság egy megosztott felelősség a kormányok, az ipar, a termelők, az akadémiai szféra és a fogyasztók között. Mindenkinek megvan a maga szerepe a különféle szektorokban és tudományágakban (beleérve a toxikológiát, a mikrobiológiát, a parazitológiát, a táplálkozástudományt, az egészséggazdaságot, az emberek gyógyítását és az állatorvoslást). A helyi közösségek, a nők csoportjai és az iskolai oktatás szintén kiemelt szerepet tölt be.
A fogyasztóknak jól informáltaknak kell lenniük
Az embereknek tudatosabban kell megválasztaniuk az élelmiszereket, tudniuk kell az élelmiszerekkel kapcsolatos gyakori kockázatokról, és arról, hogy milyen információkat osztanak meg az élelmiszereken lévő címkék.
Legjobban: