Milyen helyzetek okoznak bizonytalanságot a magyaroknak, ha elsősegélynyújtásról van szó? Erre keresi a választ Mentőalapítvány Nagy Elsősegély Tesztje immár 10 éve. 2013-ban, a kutatás első évében még csupán 1000 önkéntes töltötte ki a felmérést, ám ez a szám mostanra 8000-re duzzadt. „A nem reprezentatív felmérés eredményességét szemléltető Elsősegély Tájékozottsági Index értéke az indulás óta – néhány év kivételével – folyamatosan nőtt, ebben az évben pedig rekord magas, 7,8 pont lett” – olvasható az Országos Mentőszolgálat Alapítvány eredményekről beszámoló közleményében.
Néhány helyzet még mindig kifog rajtunk
Gyakran megesnek olyan hétköznapi balesetek, amelyeknél először a saját tudásunkra kell támaszkodnunk, amíg meg nem érkezik a szakszerű segítség. Ilyen például a forrázás, az ájulás vagy a fejsérülés.
Az orrvérzés csillapításának helyes módja viszont évek óta dilemma elé állítja a kitöltőket, ugyanis a közhiedelem szerint ilyenkor az orrnyerget össze kell szorítani, a fejet pedig hátra kell hajtani – de ez a módszer helytelen, és akár veszélyes is lehet. A közlemény szerint viszont mostani felmérés végre meghozta az áttörést, hiszen most már 30 százalékkal többen voksoltak a jó technikára, ami a következő: ülő helyzetben enyhén előre kell hajtani a fejet, és befogni mindkét orrcimpát egy vattadarabbal. Így a vér nem tud távozni, és az orrnyílásba alvad, ezáltal csillapítja a vérzést.
A kullancskiszedéssel viszont továbbra is hadilábon állunk. A 2020-as szakmai ajánlás óta a kullancs csavarása már nem javasolt, helyesebb, ha a kullancskiszedő-csipesszel, egyenes vonalban, határozott mozdulattal szedjük ki az élősködőt. Sajnos azonban ez a módszer még nem rögzült annyira a lakosság körében, ezért is fontos évről évre felhívni rá a figyelmet – írta az Országos Mentőszolgálat Alapítvány.
Laikus újraélesztés: van még hova fejlődnünk
A statisztika szerint a bizonytalanság, hogy merjünk-e egyáltalán segíteni a bajbajutotton, sokszor nagyobb visszatartó erőt jelent, mint az ismeretek hiánya. Igaz ez a laikus újraélesztésre is: az esetek 90 százalékában a magyarok – felkészületlenségük és félelmük miatt – meg sem próbálnak segíteni, és mire kiérnek a mentők, addigra már késő.
Emellett a helyes újraélesztést ismerők aránya lassan, de biztatóan növekszik. A 2022-es tesztben már 10-ből 6-an helyesen azt válaszolták, hogy 30 mellkasnyomás után, a fejet hátra hajtva, szájból orrba vagy szájból szájba két levegőfújást kell végezni. Az Alapítvány fontos célkitűzése viszont továbbra is az, hogy minél több emberhez eljusson az újraélesztés helyes módja, hiszen ezzel életet menthetünk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
„Nem lehet elégszer beszélni a témáról, és megmutatni a jó technikát. Még mindig kevesen tudják, hogy ha a szájon át történő újraélesztést nem is szeretnék alkalmazni, a mellkas másodpercenként körülbelül kétszeri, erős, 5-6 centiméter mélyre történő nyomásával is életet menthetnek” – mondja dr. Czakler Éva mentőorvos, az Országos Mentőszolgálat Alapítvány alelnöke.
A nyilvánosan elérhető defibrillátorokkal kapcsolatos ismereteinknek is van még hová fejlődniük, hiszen csak 10-ből 4-en tudják helyesen, mire valók ezek az életmentő eszközök. Ma már országszerte mintegy 1500 nyilvános helyen találhatók a laikusok számára kifejlesztett készülékek, amelyek használatával bármilyen előzetes képzettség nélkül is megmenthetjük egy segítségre szoruló ember életét.
Legjobban: