A több tízezer évre visszanyúló együttélésnek köszönhetően a kutya rengeteg dolgot tanult az embertől. Amellett, hogy mozdulataink és mimikánk is beszédes a számukra, jónéhány szó jelentésével is tisztában vannak. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológiai Tanszékén működő Családi Kutya Csoport kutatói régóta foglalkoznak az állatok kognitív képességeinek vizsgálatával. Egy friss tanulmányukban most azt próbálták kideríteni, mennyi ideig tarthat, amíg egy szó és annak értelmezése berögzül az állatok fejébe.
A tehetséges példányok nagyon gyorsan tanulnak
A kérdés nem egyszerű, hiszen a kutyák képességei között is jelentős eltérések figyelhetők meg. Korábbi kutatások szerint az állatok nagy része egyáltalán nem jegyez meg szavakat (vagyis tárgyak neveit), hacsak nem fordítanak időt rá a gazdáik, hogy megtanítsák velük. Néhány példány azonban kivételesen tehetséges ebben a tekintetben, és magától is képes több tucat szót értelmezni. Az ELTE kutatói szerint ezeknek az állatoknak semmilyen képzés nem szükséges ahhoz, hogy szavakat tanuljanak, azokat egyszerűen a játék során, illetve a családdal eltöltött idő alatt megjegyzik.
A Scientific Reports oldalán publikált tanulmány szerint a legtehetségesebb kutyafajták meglepően gyorsan képesek megtanulni egy új szót. Ehhez két állatot vizsgáltak: az egyik a Norvégiából származó, Whisky nevű border collie, amely spontán kategorizálási képességeivel már korábban is kitűnt fajtatársai közül. A másik vizsgált állat pedig a brazil Vicky Nina nevű yorkshire terrier volt. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy képesek-e megjegyezni egy szót akkor is, ha azt csupán négyszer hallották.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az állatok elé hét, már jól ismert kutyajátékot tettek le, illetve egy olyat is, amellyel az állat eddig még nem találkozott. A kutatók ennek a tárgynak adtak egy nevet, majd tesztelték, hogy a kutyák képesek-e azt megjegyezni. Ehhez kétféle módszert alkalmaztak: az első az úgynevezett kizárásos módszer, amikor az állatok az új szó hallatán arra következtetnek, hogy az az új tárgyat jelöli, a többit ugyanis ismerték, így ki tudták zárni.
A másik módszer pedig a szociális alapú tanulás volt: az állatok mindig megkapták az egyik játékot, és miközben játszottak vele, a gazdájuk a tárgyak nevét ismételte meg négy alkalommal. Az állatok mindkét módon képesek voltak megjegyezni az ismeretlen játék nevét, azt a kísérlet alatt is fejben tartották. Ez a gyors tanulási folyamat nagyon hasonlít ahhoz, ahogy a gyerekek 2-3 éves koruk körül rövid idő alatt elsajátítják a szókincsüket - vélekednek a kutatók.
Ez is érdekelhet
Erre a spontán tanulásra azonban csak a legtehetségesebb példányok képesek. A kutatók 20 teljesen hétköznapi kutyát is teszteltek ugyanilyen módon, de az állatok egyike sem mutatta jelét annak, hogy megjegyezte volna a tárgy nevét. Ráadásul Whisky és Vicky Nina emlékezetéből is viszonylag gyorsan kikopott a tanult szó: míg néhány perccel a teszteket követően még emlékeztek a tárgy nevére, egy órával utána már csak kevés esetben reagáltak arra.
Legjobban: