A durhami Duke University Orvosi Központjának kutatói azt vizsgálták, hogyan fertőződhetnek meg egyes intenzív osztályokon ápolt betegek olyan baktériumokkal, amik életveszélyesek lehetnek számukra. A vizsgálatok a kórházi fertőzések terjedését is segítenek megérteni - idézi a Science Magazine cikkét az Index .
A rendszeres takarítás sem segít
Az amerikai statisztikák szerint 25 kórházi betegből egy biztosan elkap valamilyen súlyos fertőzést a kórházban, és ezen kórházi fertőzések fele intenzív osztályokon történik. Ebben a tanulmányban többféle baktérium terjedését is vizsgálták, elsősorban a " szuperbaktériumnak " is nevezett, antibiotikummal szemben rezisztens törzsekből (például a Staphylococcus aureus). Elemezték, hogy a rezisztens kórokozók hogyan kerülnek át a betegről a közvetlen környezetre, a nővérre, és viszont.
Összesen 167 ápoltat vizsgáltak, akikkel negyven nővér törődött 12 órás váltott műszakokban. Mindegyik nővér legalább kettő, de inkább több beteggel érintkezett munkaideje alatt, és mindegyik nővér tiszta munkaköpenyt húzott a műszak kezdetekor. A kutatók mintát vettek a köpenyekről, kórházi eszközökről, a betegekről, a kórházi berendezésekről és az ágyakról is. Az adatokat elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy az elsődleges "szállítója" ezeknek a baktériumoknak maga a nővér. Az azonosítottan érintkezéssel átvitt baktériumszennyezések 27 százaléka a betegről nővérre történt, 27 százaléka a beteg környezetéről a nővérre, 45 százaléka a betegről a környezetére.
A nővér köpenyén a ruhaujjak és a zsebek bizonyultak a legszennyezettebbeknek, míg a betegek környezetéből vett minták közül az ágyrácsokról származók voltak a legrosszabbak. Ráadásul a higiénés körülmények javítása sem szabhat gátat a betegség terjedésének, a kutatók akkor is találtak baktériumokat a szobában, ha azokat rendszeresen kitakarították.
Csillagformájú polimerrel győznék le
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szuperbaktériumok évről évre nagyobb fenyegetést jelentenek, ami miatt világszerte innovatív fejlesztésekkel próbálják elejét venni a terjedésüknek. A 25 éves ausztrál kutató, Shu Lam antibiotikumos kezelés helyett egy csillagformájú polimerrel venné fel a harcot a baktériumokkal. SNAPP-nak (structurally nanoengineered antimicrobial peptide polymer) hívja az új anyagot, amely hatféle kórokozót tud elintézni, mégpedig a sejtfaluk darabokra szaggatásával. A polimert egyelőre laboratóriumokban tesztelik, ahol mind a hat baktériummal sikerrel felvette a harcot, de élő egérben még csak egyetlen szuperkórokozóval próbálták ki.
Legjobban: