Az immunrendszerünk egészséges működése garantálja azt, hogy minél kevesebb problémát okozzanak szervezetünkben a belélegzett, vagy az egyéb módokon a szervezetbe juttatott vírusok, baktériumok. Időnként azonban ez a védekezőrendszer túlságosan intenzíven reagál olyan anyagokra - például a porra vagy a pollenekre - is, amelyek alapvetően nem jelentenek veszélyt ránk. Ezt az eltúlzott válaszreakciót nevezzük allergiás reakciónak, a kellemetlen panaszokat kiváltó allergének listája pedig igen hosszú. Májusban és júniusban például az erősen allergizáló mogyoró, az éger, a fűz, a nyír, az útifű, illetve a különböző pázsitfűfélék pollenjei vannak jelen nagy mennyiség a levegőben. Az üröm júliustól egészen októberig okozhat tüneteket, míg parlagfű „főszezonja” jellemzően augusztusban kezdődik, de már április óta megnehezítheti az érzékenyek mindennapjait.
A nehezen koncentráló iskolások nyomában
Akárcsak az allergének, az általuk kiváltott tünetek palettája is igen széles. Jelentkezhet például szem-, orr-, torok- vagy szájpadlásviszketés, de felléphet könnyezés, tüsszögés, köhögés, orrdugulás és orrfolyás is. A hosszú ideig kezeletlen allergia ráadásul könnyen kötőhártya- és fülgyulladáshoz, vagy akár asztmához is vezethet. Sok gyereknél megfigyelhető továbbá az is, hogy a szokásosnál fáradékonyabb és dekoncentráltabb, illetve nyugtalanul alszik. Egyes esetekben bőrtünetek is kialakulhatnak.
Fontos azonban, hogy az allergiás jeleket ne keverjük össze a tavasszal és ősszel is gyakran megjelenő nátha tüneteivel . Egyértelmű különbség például, hogy a megfázás viszonylag rövid időn belül elmúlik, kiválthat azonban hőemelkedést vagy lázat is. Ha a légúti panaszokat az év egy jól meghatározható időszakában produkálja gyermekünk, akkor nagy valószínűséggel tényleg szezonális pollenallergiával – vagy más néven szénanáthával – állunk szemben. Egyesek azonban akár egész évben is küszködhetnek a tünetekkel: ilyenkor jellemzően valamilyen, a lakáson belül megtalálható allergén a ludas, például a penészgomba, a házi poratka vagy az állatszőr. Gyanú esetén mindenképpen érdemes felkeresni egy allergológus szakembert, aki a megfelelő vizsgálatok elvégzése után megállapíthatja, hogy pontosan milyen allergén(ek) áll(nak) a tünetek mögött.
Csecsemőknél a táplálékallergia alakul ki a leggyakrabban, ezek nyomán pedig az ekcémás panaszok, bőrelváltozások a legjellemzőbbek. Óvodás korban már a légzési nehézségekkel járó, allergiaeredetű asztma, míg serdülőkorban a tüsszögést, könnyezést, köhögést okozó szénanátha fordul elő a legsűrűbben. Azonban sok szülő tapasztalhatja azt is, hogy míg a gyerek kezdetben csak egyetlen allergén hatására produkál tüneteket, később bővül a panaszokat kiváltó tényezők listája.
Gyermekünknél egyébként jelentősen megnöveli az allergia kialakulásának kockázatát az, ha mi magunk – a szülei – is küzdünk ezzel a problémával. Ha csak az egyik szülő allergiás, akkor 30, ha pedig mindkettő, akkor 80 százalék az esélye, hogy a gyereket is érinti majd a túlérzékenység. Ezzel szemben egy nem allergiás szülőkkel rendelkező gyermek esetében csak 5-15 százalékra tehető az allergia kialakulásának esélye. Fokozza a kockázatot továbbá, ha a gyermek szennyezett levegőjű településen él, illetve, ha passzív dohányzásnak van kitéve, mert például a szülei a közvetlen közelében, zárt térben cigarettáznak.
Így könnyíthetjük meg gyermekünk mindennapjait
Allergiás gyermekünknek azzal segíthetünk a legtöbbet, ha megpróbáljuk a lehető legjobban távol tartani tőle az allergéneket. Nagy figyelmet kell tehát fordítanunk az otthoni környezetre, illetve bizonyos mindennapi szokásainkra is. A legdurvább pollenszezon idején például nem ajánlott hosszan szellőztetni, így ugyanis csak a lakásunk is tele lesz allergénekkel.
A patikákban már elérhető 12 év felettiek számára olyan vény nélkül kapható, nagyon gyors hatású antihisztamin gyógyszer, amivel az allergia tünetei perceken belül enyhíthetőek. (X)
Az ágyneműt az allergiától függetlenül is érdemes hetente cserélni, a pollenszezon idején azonban semmiképpen se szárítsuk a szabadban a huzatokat és a ruhákat, hiszen úgy könnyen megtelepedhetnek rajta az allergizáló részecskék. Fontos továbbá, hogy a csúcsszezonban vezessük be a családban a napi hajmosást, ugyanis a hajtincsekben is megtapadhatnak a pollenek, amelyek aztán – az otthoni levegőben terjengve és a párnára kerülve – kellemetlen perceket okozhatnak az allergiás gyereknek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Érdemes nyomon követni a napi pollenjelentést és a pollentérképet is, hogy tisztában legyünk azzal, mikor és hol a legkevésbé előnyös szabadtéri programokat szervezni.
Szponzorált tartalom. A cikk megjelenését a Lordestin támogatta.
Legjobban: