Nem sikerült a hétfői határidőig elfogadni Magyarországon a munkahelyi stressz csökkentését szolgáló megállapodást. Az uniós szociális partnerek 2004. október 8-án egyeztek meg abban, hogy minden tagállamban három év alatt meg kell fogalmazni az erre vonatkozó irányelveket.
Gyomorfekély, magas vérnyomás vagy szorongásos depresszió - rövid távon ezeket a tüneteket észlelhetik magukon, akik feszült légkörben vagy túlzottan pörgő ritmusban dolgoznak. Hosszabb távon pedig a munkahelyi stressz jelentősen növeli a szív- és koszorúér-, valamint a daganatos megbetegedések kialakulásának veszélyét. Egy-egy szoros határidővel elvégzendő munka utáni huszonnégy órában hatszorosára nő a szívroham veszélye. Komoly rizikótényező a feszült főnök-beosztott viszony, a kollégákkal való állandó versengés, az elismerés hiánya, illetve a túl alacsonynak érzett fizetés is.
A munkahelyi stressz nemcsak a dolgozók problémája, hanem a munkáltatóké is. Az Európai Bizottság adatai szerint ugyanis a betegállomány igénybevételét is ötven-hatvan százalékban a munkahelyi stressz számlájára lehet írni. Ráadásul nemcsak a dolgozók hiányzásához vezethet a munkahelyi feszültség, hanem a teljesítmény csökkenéséhez is. A jelenséget nem lehet a szőnyeg alá söpörni: a munkahelyi stressz évente több mint 41 millió dolgozót érint az Európai Munkavédelmi Ügynökség számításai szerint.
Ezért az Európai Szakszervezeti Szövetség három európai munkaadói szervezettel 2004. október 8-án keretmegállapodást írtak alá. A dokumentummal szeretnék felhívni mind a munkaadók, mind a munkavállalók figyelmét a stressz által okozott problémákra, ugyanakkor javaslatokat is tesznek a megoldásra. Ennek alapján a stressz következményeit többek között kommunikációs eszközökkel, a cég és a munkavállaló céljainak összehangolásával, vezetői támogatással, a felelősségi körök elkülönítésével, jobb munkaszervezéssel, a munkakörnyezet javításával lehet csökkenteni.
A tagállamok munkavállalói és munkaadói szervezeteinek - az uniós egyezség szerint - három évük volt arra, hogy nemzeti szinten rendezzék a kérdést. Magyarországon is a mai napig, azaz október 8-áig kellett volna elfogadni és kihirdetni a megállapodást. Arra nincs konkrét előírás, milyen eszközökkel kell csökkenteni a munkahelyi stresszt. Az egyik lehetőség a jogszabályi rendelkezés, amihez a kormányzat egyetértése és közreműködése is szükséges.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) áprilisban már tárgyalt az európai keretmegállapodás hazai alkalmazásáról, de eddig még nem született egyezség. A munkavédelmi törvény tervezett módosítása szerint a jövőben a munkaadóknak fel kellene mérniük, milyen kockázatot jelent a stressz, s hogyan lehet azt elhárítani - mondta el érdeklődésünkre Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. A törvénymódosítás mellett szükség lenne a kérdést a helyi megállapodásokban, a kollektív szerződésekben is rendezni. A törvénytervezetről még egyeztetnek az érdekképviseletek. A kérdés szerepel az OÉT októberi programjában is, azt viszont egyelőre nem tudni, mikor lesz megállapodás.
Ez is érdekelhet
Békés András, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakmai főtanácsadója érdeklődésünkre elmondta: a tárca kezdettől fogva pozitívan áll a kérdéshez. Véleménye szerint azonban a jogszabályi kötelezettségek megfogalmazása önmagában nem elég. A gyakorlatban leginkább a munkaadókon múlik, valóban javítani tudnak-e a helyzeten. A munkáltatók egyik legfontosabb munkavédelmi kötelezettségének, a kockázatértékelésnek ki kell terjednie a munkahelyi stressz tényezőire is. Problémát jelenthet ugyanakkor, hogy a stressz fizikai jellemzői objektíven mérhetőek, míg a pszichés tényezőkről már nem mondható el ugyanez.
Legjobban: