Magyarországon évente tizennyolcezer ember hal meg agyi érbetegségben, a stroke-ban. Az 55 év alatti magyar népességben hatszor annyian szenvednek ettől a kórtól, mint a fejlettebb uniós országokban. Káposzta Zoltán országos neurológus szakfelügyelő főorvos szerint a hazai egészségügyi reform javíthatja a betegek gyógyulási esélyeit.
A stroke nem egyenlő az agyvérzéssel - oszlatja el a tévképzeteket Káposzta Zoltán országos neurológus szakfelügyelő főorvos, a terület specialistája. A stroke-betegek közül minden ötödiknek van csak agyvérzése, a többiek agyi infarktust kapnak, magyarázza.
A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház osztályvezető főorvosaként is dolgozó szakember szerint Magyarországon évente 45 ezer ember kerül kórházba heveny agyi keringési zavarok miatt, s 18 ezren veszítik el életüket emiatt. Több százezer leendő beteg pedig egyelőre tünetmentes, de az agyi ereiben már vannak vérrögök, csak nem érték még el a kritikus tömeget.
- Riasztó adat és alapos oknyomozó vizsgálatra szorul, hogy az 55 év alattiak körében miért hatszor több a stroke-ban szenvedő beteg, mint az unió legfejlettebb országaiban - mondja a szakember. Azt is megemlíti: Magyarország az e betegséghez kapcsolódó más jelenségekben is különbözik a többiektől. Világszerte ahol nagyobb a jólét, ott kevesebb a stroke. Ez a tendencia azonban nálunk nem igazolható. A nyugati határvidéken - ahol bizonyítottan jobbak a munkalehetőségek, magasabbak a jövedelmek - nagyjából ugyanannyian szenvednek agyi keringési betegségekben, mint a legszegényebb régiókban.
Az orvostudomány mindenesetre ismeri a stroke kialakulásának leggyakoribb okait. Ezek pedig a cukorbetegség, az extrém elhízás, a vér kóros zsírértékei, az alkohol fogyasztás, a fogamzásgátlók szedésével egyidejű dohányzás, a stressz, bizonyos gyógyszerek és a kábítószer káros hatása.
Az Angliában e szakterületen öt éven át dolgozó specialista arra is felhívta a figyelmet: a stroke gyerekkorban is előfordul, az ő egyik betege pedig a 18. születésnapján kapott agyvérzést. A kábítószer-fogyasztás miatt egyre több fiatal veszélyeztetett. A főorvos tapasztalatai szerint különösen a kokainfüggőknél gyakoriak az agyi érbetegségek.
A szakember úgy véli: a rendkívül rossz magyar statisztikákban bizonyos, altatónak felírt gyógyszereknek az agy vérellátására bizonyítottan hátrányos hatásai is közrejátszanak. Van olyan tabletta, amit a világ fejlettebb részén kizárólag műtéti előkészítés során alkalmaznak, általános altatóként nem írják fel. Nálunk sokan szedik, magyarázta az orvos.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A halállal végződő, vagy maradandóan súlyos következményekkel járó stroke-betegségek indokolatlanul magas aránya a főorvos szerint hatékonyan csökkenthető lenne megfelelő tárgyi és személyi feltételek megteremtésével. A betegség igen korai stádiumát diagnosztizálni lehet ugyanis a betegre ártalmatlan, egyszerű ultrahangos vizsgálatokkal. A nyaki erek állapotát kimutató készülékekből viszonylag jól állunk, ám az agyi erek keringését a koponyacsonton keresztül ábrázolni képes transcraniális ultrahangból tíz sincs az országban, azok jelentős része is régi, elavult, nem mindegyik megbízható.
Márpedig e berendezés segítségével a tünetet még nem okozó vérrögök is kimutathatóak, s az idejében kezdett kezeléssel megelőzhető az agyi infarktus, a bénulás, a halál. Ráadásul a legújabb amerikai felfedezések szerint az ultrahang a beteg számára észrevehetetlen turbolenciát idéz elő az erekben, s ez is elősegíti a rögök mechanikus oldását. Érthetetlen, hogy miért ennyire kevés a kórházakban a többi képalkotó készülékhez képest kifejezetten olcsó transcraniális ultrahang.
Káposzta doktor azt mondja: ha a megelőzésre nagyobb szakmai figyelmet tudnak fordítani, s a megfelelő személyi és tárgyi feltételek a rendelkezésükre állnak, akkor az egészségügyi reform keretében előírt ágyszám-leépítések összességében nem okozhatnak súlyos gondot az ellátásban. Sokat várnak a tavaly elkezdődött, s nemsokára elkészülő első nemzeti stroke-audittól. Ennek keretében pontosan fölmérik: hol, miként valósulnak meg az ismert klinikai irányelvek a gyakorlatban, s ennek alapján nemcsak a minimum-, hanem az optimumfeltételeket is meghatározzák.
Ez is érdekelhet
A riasztó statisztikák javításához arra is szükség van, hogy a betegek vegyék komolyan a kór első tüneteit, figyelmeztet a szakember. Esetenként szórakozottságnak tűnhet, ha valaki rendszeresen keresi, nem találja nap mint nap használt tárgyait, vagy egy-egy pillanatra megbillen az egyensúlya, esetleg pár perces zsibbadást érez, állandóan rosszul alszik, illetve nem mindig jutnak eszébe a szavak. Nem biztos, hogy e tünetekért az agyi keringés zavarai a felelősek, de a jelenség okának a tisztázása elengedhetetlen, állítja Káposzta főorvos.
Legjobban: