Még mindig gyógyszerre és orvosi ellátásra költik befizetéseik döntő részét az egészségpénztári tagok, pedig a rendszernek épp a prevencióban és az egészségtudatosság formálásában lenne kitüntetett szerepe.
Kétszáz agyvérzés - van olyan cég, ahol az elmúlt nyolc évben ennyi tragédiát sikerült megelőzni a szűrővizsgálatokkal. Egy-egy jól működő program életmentő is lehet. Ennek ellenére a társaságok többségének nincs stratégiája az egészségmegőrzésre - ez nagyon lassan épül be a munkáltatói tudatba. Az egészségpénztárak vezetői szerint a prevenció, az előzetes gondoskodás még mindig elsősorban a multinacionális cégekre jellemző, a tagság pedig döntően gyógyszereit, illetve orvosi kezelését fizeti pénztári keretéből. Pedig hosszú távon mindenkinek kifizetődő, ha az alkalmazott szűrésekre jár, és időnként megengedheti magának a regenerálódást. Ám annak ellenére, hogy most kissé lazult a gyeplő, a pénztárak működését szabályozó előírások korábbi szigorításai épp a megelőzést szorítják háttérbe.
A 2007. június elsejétől hatályos törvénymódosítás szerint az életmódjavító szolgáltatások után személyi jövedelemadót kell fizetni. Ebbe a körbe sorolták a természetgyógyászati szolgáltatást, a rekreációs üdülést, a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékeket, a gyógyteákat, a fog- és szájápolók ártámogatását, valamint az életmódjavító kúrát. Adókötelessé váltak a sporthoz kapcsolódó és sporteszközre fordított kiadások is, de az egészségpénztáraknak végül sikerült elérniük, hogy az előbbbihez kapcsolódó szolgáltatások mégiscsak az adómentes körbe kerüljenek. Július elsejétől ismét adómentesen lehet a sportoláshoz kapcsolódó kiadásokat finanszírozni az egészségpénztári befizetésekből, miután a parlament elfogadta az erre vonatkozó törvénymódosító javaslatot. A pálya-, uszoda- vagy terembérletet, illetve jegyet, valamint különböző sportfoglalkozások részvételi díját lehet adómentesen kifizetni. Az egészségpénztárak június elsejéig visszamenőlegesen alkalmazhatják ezt a szabályt.
Az enyhítés nem vonatkozik a sporteszközök vásárlására. A megtakarításból lehet ugyan szobabiciklit vásárolni, de az egészségpénztár által kifizetett összeg után személyi jövedelemadót kell leróni. Sportruházatra és utazásra viszont csak a fogyatékkal élők használhatják fel a megtakarítást.
A tagok körében a legnagyobb negatív visszhangot az OGYI-számmal rendelkező gyógyhatású termékek adókötelessége okozta. Nehezen elfogadható ugyanis, hogy a természetes gyógymódok, valamint a megelőzést támogató vitaminkészítmények egy egészségpénztárban nem számolhatók el adómentesen. A gyógyszerekre költött pénz negyedét az egészségmegőrzésre fordított kiadások tették ki.
A pénztárak megítélése szerint az adómentesen igénybe vehető szolgáltatások körének szűkítése nem sokban rendezte át a piacot: néhány, elsősorban fiatal befizetőt ugyan veszíthettek, a tagok döntő többsége azonban elsősorban a gyógyulására, gyógykezelésére veszi igénybe a biztosítói hátterét, nem a megelőzéséről gondoskodik: leginkább az optikusnál, a patikában vagy a fogorvosnál költik el pénzüket.
Lehoczky László, az MKB pénztárának vezetője szerint a munkáltatók adómentesen adható hozzájárulásának korlátozása érvágást okozott a rendszerben. (Ennek mértékét január elsejétől a minimálbér száz százaléka helyett húsz százalékban maximálta a törvényhozás.) Ez átlagosan több mint tizedével csökkentette a munkáltatói hozzájárulásokat, amelyek átlagos mértéke addig is 5-10 ezer forint között volt. Igaz, több munkaadóban épp a limitálás hatására tudatosult, hogy mennyit is adhatnának, s egészítették ki a korábban ennél alacsonyabb juttatást. Lehoczky László azt mondja, az adómentesen igénybe vehető szolgáltatások körének átrendeződése csak kissé éreztette hatását.
- Van olyan korosztály, amelyben csökkent a tagság népszerűsége, ők azok, akik elsősorban üdülésre és sportra fordították befizetésüket. A másik oldalon viszont egy sor olyan elszámolható elem is bekerült a rendszerbe, mint a vizitdíj, a napidíj, ami a pénztárat vonzóbbá teszi. Igaz, ez megint inkább a gyógyítás, és nem a megelőzés irányába "sodorja" a rendszert - mondja a pénztári vezető.
- Most adóköteles szolgáltatást nem érdemes a pénztáron keresztül igénybe venni, a legtöbb tagnak a megtakarítás éppen a gyógyszerszámlákra elegendő. Az MKB egészségpénztári tagjai sporteszközök vásárlására tavaly az utolsó negyedévben a korábbinál jelentősen többet költöttek. Az összes kiadáson belüli arány 11 százalék volt, ez az idei első negyedévben 8,8 százalékra esett. Még mindig a gyógyszer, gyógyászati segédeszközök, illetve a szemüveg vezeti a toplistát, a sportszerekre, üdülésre, sportolásra mindössze a kiadások 15 százaléka jutott.
A munkaadói hozzájárulás limitálása Bíró Andrea, a Dimenzió egészségpénztár egyik vezetője szerint is téves irány: a cégek nem, vagy csak kevesebbet tudnak egészségre költeni. A vezető azt is hozzáteszi: ráadásul ilyen haszonnal egyetlen befektetés sem kecsegtet: 100 forint után ugyanis 30 forinthoz jut a pénztártag, ha pedig leköti befizetését, ehhez újabb 10 forint jön, nem beszélve a több mint hétszázalékos hozamról. Ez összességében csaknem 50 százalékos kamatot jelent, s egyben olyan kiadásokra használható keretet, amelyeket amúgy is fedeznünk kell.