A rákos megbetegedés során alkalmazott kemoterápia, bár igen hatásos a daganat megszüntetésében, azonban több mellékhatással is jár használata. Ilyen például, hogy ekkor a szervezet fokozza a véralvadást, aminek következtében könnyebben alakulnak ki életveszélyes vérrögök.
A trombózis megelőzéséről prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája ad tájékoztatást.
Daganatok és trombózis
A mélyvénás trombózis (VTE) életveszélyes állapot, hiszen a keletkező vérrögök leszakadhatnak és a véráramlás útján a tüdőbe kerülve halálos tüdőembóliát okozhatnak. A betegség rizikója az életkorral egyre nő, de más kockázati tényezők esetén sem nem árt óvatosnak lenni: például várandósság, fogamzásgátló tabletták használata, ágyhoz kötöttség, túlsúly, mozgáshiány, hormonkezelések, genetikai mutációk (Leiden, MTHFR mutáció, Protein S/C alacsony szintje). Továbbá vannak olyan betegségek, melyek már önmagukban is megnövelik a VTE rizikóját- ilyen többek között egyes daganatok megléte. Leginkább a vastagbél, végbél, hasnyálmirigy, petefészek és gyomorrák számít magas kockázatúnak ebből a szempontból, ám fontos tudni, hogy nem csak a rossz, hanem bizonyos jóindulatú daganatok is veszélyesek lehetnek (mióma).
Kutatások szerint a tumor megléte 6-szoros rizikót jelent, ráadásul 3-szor gyakrabban fordul elő ismételt kialakulása, mint azoknál, akiknél nincsenek jelen rákos sejtek, ám már átestek trombózison. Ennek az a magyarázata, hogy a daganatsejtek egyes fajtái olyan anyagokat termelnek, amik az alvadási rendszer aktiválódási sémáját megkerülve, közvetlenül aktiválják a trombint és a protrombint és okozzák a fibrin kialakulását. Továbbá, a rákos sejtek úgynevezett trombogén enzimeket (pl. szöveti faktort, tumor-prokoagulánst) is termelnek, melyek fokozzák a véralvadást, és ezzel egyidejűleg csökken az ellenkezőleg ható, alvadást gátló fehérjék aktivitása és nő a fehérvérsejt-és vérlemezkeszám.
Mindemellett gyakran az elhelyezkedésükből és a méretükből adódóan is elősegítik a vérrögképződést , ugyanis nyomást gyakorolhatnak a környéken futó vénákra, gátolva ezzel a véráramlás útját, ráadásul apró sérüléseket is okozhatnak az erek belső, endothel falán. Fontos megemlíteni továbbá, hogy a betegséggel együtt járó olyan tényezők, mint például az ágyhozkötöttség, a dehidratáció, esetleges gyulladások mind tovább fokozzák a trombózis kialakulásának esélyét!
A kemoterápia árnyoldala
Bár a kemoterápia máig az egyik legfontosabb terápiás módszer a daganatos betegségek kezelésében, ám bizonyított tény, hogy még inkább fokozza a trombózishajlamot (mind az artériás, mind a vénás oldalon). Az utóbbi évek kutatásai kiderítették, hogy egyes, - a kemoterápiában alkalmazott gyógyszerek - önmagukban is trombogének, és trombózis okozhatnak. Ezért alkalmazunk sokszor a kemoterápia alatt alacsony molekulatömegű herparinnal tromboprofilaxist - mondja a szakember.
A kemoterápia hatásos a daganat megszüntetésében, azonban több mellékhatással is jár
Gyakran a tumoros beteg halálát nem is közvetlenül maga a daganat, hanem a tumor és a kezeléséhez használt terápia indukálta mélyvénás trombózis és tüdőembólia okozza - mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.
A megfelelő prevenció életmentő
Szerencsére ma már olyan készítmények vannak forgalomban, melyek lényegesen lecsökkentik a vérrögök kialakulásának esélyét. Ezért fontos az onkológus és a véralvadási szakember kollegiális együttműködése ezen a területen!