A londoni Royal College munkatársai azon dolgoznak, miként tudnák megállítani a heveny fehérvérűség egy agresszív, kiújuló formáját.
A leukémia kezelésének legnagyobb problémája, hogy a betegség a leukémiás őssejtek aktiválódása következtében kiújulhat. A Cell Stem Cell oldalain bemutatott tanulmány egérkísérletes modellben ígéretes eredményekről számolt be, mely akár a megoldáshoz is elvezethet. A kutatók úgy érték el a kívánt hatást, hogy a leukémiás őssejtek két speciális, kulcsfontosságú fehérjéjét gátolták.
Ismert, hogy az őssejtek ellenállóak a hagyományos eljárásokkal, a kemo- és a sugárterápiával szemben. Emiatt hiába tűnik úgy, hogy sikerül úrrá lenni a betegségen, az a későbbiekben kiújulhat, és jóval agresszívebb formában jelenhet meg. A gyakorlatban a heveny leukémiás betegek mintegy felénél következik be ilyen epizód, és az ötéves túlélés nem haladja meg az 50 százalékot.
A munkacsoport felfedezte, hogy a leukémiás őssejtek MLL nevű génjét egy mutáció érinti. Ez a rendellenesség igen agresszív daganattal társul, és a gyermekkori fehérvérűségek 70, a felnőttkori leukémiák 10 százalékában jelen van. A Bmi1 nevű fehérje szintén alapvető a daganatos őssejtek szaporodása szempontjából, azonban a tudósok felfedezték, hogy a Bmi1 gátlása egymagában nem hatásos az őssejtek ellen, csak ha szimultán módon a Hoxa9 nevű fehérjét is gátolják. A kétszeres beavatkozást egereken sikerrel használták azon formákban, ahol az MLL mutációja jelen volt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Eric So professzor és munkatársainak további érdeklődésében annak pontos feltérképezése áll, hogy a két szóban forgó fehérje miként járul hozzá a daganat növekedéséhez.
Legjobban: