Az elmúlt hatvan évben több gyermek életét mentették meg a védőoltások, mint bármilyen más orvosi beavatkozás - állapította meg a közelmúltban az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Ezeknek a vakcináknak a népegészségügyben betöltött szerepét valóban nehéz túlértékelni: védőoltások segítségével világszerte körülbelül 2-3 millió halálesetet lehet megelőzni minden évben, és további milliók kerülhetik el az élethosszig tartó fogyatékossággal járó betegségeket. A vakcinák segítségével sikerült teljesen eltüntetni a világból a korábban rettegett fekete himlőt, hatására pedig Európában már senkinek sem kell tartania a gyermekbénulástól .
A világ legszélesebb vakcinaportfóliójával a GlaxoSmithKline (GSK) rendelkezik, naponta mintegy 2 millió dózis oltóanyagot juttatnak el a világ több mint 160 országába. A brit székhelyű multinacionális gyógyszervállalat a HáziPatika.com újságírójának is bemutatta az Olaszországban lévő vakcinagyártó üzemét, és az oltások gyártásának folyamatával, kihívásaival is megismertettek minket.
Egy beteg 18-at fertőzhet tovább
A védőoltásoknak jó néhány előnyük van a hagyományos gyógyszerekkel összehasonlítva. Gyógyszert - normális esetben - csak akkor veszünk be, hogyha a baj már megtörtént, vagyis betegek vagyunk, és ezek a készítmények egyedül a mi gyógyulásunkat segíthetik elő. A vakcinákkal ezzel szemben nem meggyógyítani, hanem megelőzni lehet a betegségeket, ezért még azelőtt használják, hogy a páciensnél bármilyen panaszok jelentkeznek. Ráadásul nemcsak rajta segítenek vele, hanem közvetlen környezetén is, hiszen a beoltott ember családjának, barátainak vagy munkatársainak sem adja már tovább a fertőzést.
Hogy egy betegség mennyire gyorsan terjedhet, legjobban az elemi reprodukciós számmal lehet szemléltetni. Ez az érték mutatja, hogy egy fertőző személy várhatóan hány másodlagos fertőzést okoz egy védettséggel nem rendelkező populációban. A legjobb, ha az R0-val is jelölt érték 1 alatt van, ami azt jelenti, hogy a kórokozó nem képes továbbterjedni, ezért hamarosan ki is hal. Az elemi reprodukciós számot leghatékonyabban úgy lehet csökkenteni, ha a populáció oltásokkal szerez védettséget a betegségek ellen.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szomszédos országokban egyre gyorsabban terjedő kanyaró kimondottan fertőző betegség, egyetlen beteg 12-18 embernek adhatja tovább a vírust. Hasonlóan virális a szamárköhögés is, amelyet egy fertőzött 12-17 nem beoltott embernek ad tovább átlagban. Hogy ezek a betegségek ne tudjanak járványos méreteket ölteni, legalább 80-85 százalékos átoltottságra lenne szükség, de bizonyos kórokozók terjedésének megállításához tízből legalább kilenc embernek oltva kell lennie.
Meddig tárolhatóak a vakcinák?
Az influenzához hasonló, szezonálisan visszatérő járványokra viszonylag könnyen felkészülhetnek a vakcinákat gyártó cégek, hiszen az elmúlt évek statisztikáit is figyelembe véve ki lehet kalkulálni, hogy a következő időszakban mennyi oltóanyagra lesz szükség. Ellátási gondok rendszerint olyankor léphetnek fel, ha bizonyos betegségekre nagyobb társadalmi figyelem irányul. A gennyes agyhártyagyulladás elleni védőoltásból például átlagosan 4-500 adagot vásárolnak, a patikák is a szezonban megszokott forgalomra készültek 2016 utolsó hónapjaiban. Decemberben azonban bejárta a sajtót egy gimnazista fiú tragédiája, aki a meningococcus által okozott fertőzésbe halt bele. A sajtóhíreket követően drasztikusan megugrott a vakcinák iránti igény, a gyártóknak így rövid idő alatt a megszokott mennyiség tízszeresét kellett biztosítaniuk.
Egy ehhez hasonló helyzet a gyártókat és beszállítókat is igen komoly kihívás elé állítja, hiszen egy vakcina "szavatossági", azaz biztonságos felhasználhatósági ideje is limitált. A meningococcus B elleni oltás nagyjából három évig tárolható, a készleteket ezután megsemmisítik.
A betegség egyébként rendkívül veszélyes és gyors lefolyású, a tünetek megjelenésétől számított 24-48 órán belül akár halált is okozhat. Magyarországon a meningococcus okozta agyhártyagyulladás halálozási aránya 16 százalék feletti, a túlélők 10-20 százaléka pedig csak súlyos maradványtünetekkel gyógyul. Elsősorban a csecsemőket, a kisgyermekeket, illetve a serdülőket-fiatal felnőtteket érinti, védőoltás azonban itthon is elérhető, amelyet már két hónapos kortól beadhatják a babáknak.
A harmadik világban kell a legtöbb vakcina
A védőoltások jelentős részét, nagyjából 70 százalékát a GSK is a fejlődő országokba szállítja. Ezeknek a jórészt trópusi országoknak a lakossága - az oltásoknak is köszönhetően - a fejlett országokéval ellentétben folyamatosan növekszik, ami miatt évről évre több vakcina szükséges az ellátásukhoz. Csak Indiában 25 millió csecsemő születik minden évben, ami ötszöröse az EU-s tagországok össz-születésszámának. A rossz infrastruktúra, illetve a szélsőséges időjárás ráadásul a kiszállítást és a tárolást is rendkívül megnehezíti ezeken a területeken.
Ez is érdekelhet
A GSK vakcinagyártásából a vállalat magyarországi üzeme is kiveszi a részét - egy tavaly indított fejlesztésnek köszönhetően 2023-tól a diftéria és tetanusz elleni oltóanyag komponensét is teljes egészében a gödöllői vakcinaüzemben gyárthatja majd. Az itthon termelt gyógyszer-alapanyagok így világszerte csecsemők és kisgyermekek millióinak védelméről gondoskodhatnak a közeljövőben.
Legjobban: