Koronavírus-oltás: mit tegyünk és mit ne?

Magyarországon 2020 végén, egészen pontosan december 26-án kezdődött meg a koronavírus elleni oltások beadása, jelenleg mind a 25 kórházi oltóponton, valamint az idősotthonokban is folyamatosan oltják az embereket. Az oltási rendben elsők az egészségügyi dolgozók, míg a második körben az idősotthonok lakóinak és dolgozóinak oltása indult el. Azok számára, akik az elkövetkező időszakban kapják majd meg az oltást, hasznos lehet a cnn.com cikke, amelyben szakértők hívják fel a figyelmet néhány fontos szempontra.

Ha lehetséges, oltassuk be magunkat

Koronavírus: "Nem kaptam levegőt" Noha leginkább az idősekre és a krónikus betegségben szenvedőkre veszélyes, az új típusú koronavírus a fiatalokat sem kíméli. Egy Skóciában élő 26 éves lány például intenzív osztályra került, míg idős szülei szerencsésebben átvészelték a fertőzést. Részletek. Nagyon fontos, hogy hacsak nincs valamilyen kizáró ok, ami miatt nem kaphatjuk meg a vakcinát - például betegség, terhesség, allergia stb. -, mindenképpen adassuk be magunknak a koronavírus elleni védőoltást. Minél több embert oltanak be ugyanis, annál nagyobb a valószínűsége, hogy megállíthatjuk a járványt. Szintén lényeges a szakértők szerint, hogy mindig megbízható forrásokból tájékozódjunk az oltást illetően, és ne hagyjuk magunkat rossz irányba befolyásolni az interneten terjedő összeesküvés-elméletek által.

Mikor kell 90 napig várni?

Sokakban felmerül a kérdés, hogy akkor is szükség van-e oltásra, ha korábban már megfertőződtünk koronavírussal. Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) álláspontja szerint, mivel az újrafertőződés lehetséges, azokat is be kell oltani, akik korábban már átestek a betegségen. A CDC ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy azoknak, akik a kezelés során monoklonális antitesteket vagy koronavírus-fertőzésen átesett betegek vérplazmáját kapták, a terápia után 90 napig várniuk kell az oltással.

Fertőzöttként ne kérjük a vakcinát

Dr. Michael Ison, a Northwestern University professzora kiemelte: azoknak nem szabad oltatni, akik koronavírus-fertőzöttek vagy koronavírus-fertőzöttek közvetlen kontaktjai. "Meg kell várniuk, amíg elmúlnak a tüneteik, illetve lejár a karanténidőszak. Ez azért lényeges, mert így megakadályozhatjuk, hogy az érintett megfertőzze az oltásra várakozókat vagy az egészségügyi személyzetet" - így a szakember.

Hosszú COVID-19 esetén is lehet oltatni

Egyre többeket érint az úgynevezett hosszú COVID-19 : a fogalmat azoknál az eseteknél használják, melyeknél a betegség akut fázisán túl is hosszú távú életminőség-romlás figyelhető meg. Az érintetteknek azt üzeni dr. Peter Hotez, a Baylor College of Medicine professzora és dékánja, hogy kérhetik az oltást. "Úgy gondoljuk, hogy a hosszú távon is fennálló tünetek nem az aktív vírusfertőzésnek, hanem a vírusra adott hosszan tartó gyulladásos válaszoknak tulajdoníthatóak" - magyarázza dr. Hotez.

Egyéb oltások és allergia

Aki megkapta a koronavírus elleni oltást, ügyeljen arra, hogy legalább 14 napig ne adasson be magának valamilyen más védőoltást, például influenza vagy övsömör elleni vakcinát - hangsúlyozza a CDC. Ugyancsak fontos, hogy koronavírus-oltás előtt mindig jelezzük a helyszínen lévő egészségügyi személyzetnek, hogy van-e valamilyen allergiánk, vagy volt-e a múltban allergiás reakciónk.

Ne bújjunk ki a megfigyelés alól

Az oltás beadását követően egy ideig megfigyelik az érintettet, és a CDC azt ajánlja, semmiképpen se próbáljuk meg megúszni ezt. Mindenkinek legalább 15 percet várnia kell, de ha korábban volt már súlyos allergiás reakciónk, akkor 30 perc javasolt. Amennyiben később tapasztalunk valamilyen komoly mellékhatást, azonnal hívjuk a mentőket. Az oltással egyébként általában olyan enyhe mellékhatások járnak, mint a beadás helyén jelentkező fájdalom és duzzanat. Előfordulhat, jellemzően a második adag beadása után, hogy COVID-19-re utaló tüneteket tapasztalhatunk, ilyen például a láz, fáradtság, fejfájás és a hidegrázás.

Két adag szükséges

A védettség kialakulásához két adag oltásra van szükség, így figyeljünk arra, hogy mind a kettőt a javasolt időben kapjuk meg. A Pfizer-BioNTech vakcina két dózisát például 21 nap különbséggel kell beadni a CDC szerint, míg a Moderna második adagját 28 nappal az első után adják be. A CDC kiemelte, a javasoltnál korábban ne adassuk be a második adagot, de ha valami miatt problémás az időzítés, egyik oltásnál sem jelenthet gondot, ha kicsivel később kapjuk meg a második adagot, mint kellene.

Oltás után is figyelni kell a szabályokra

Végül, de nem utolsósorban érdemes tisztázni, hogy a maszkviselésről, a távolságtartásról, illetve a rendszeres kézmosásról az után sem szabad elfelejtkezni, miután megkaptuk az oltást. Az első adag nem mindig eredményez elég erős immunválaszt ahhoz, hogy megvédjen minket vagy másokat a fertőzéstől, a második adagnak pedig oltástól függően körülbelül 95 százalékos védelmet kell nyújtania, amely az alkalmazást követő egy-két héten belül alakul ki. A CDC szerint azonban még a beoltottak is hordozhatják a vírust, tünetek nélkül. "Még nem tudjuk, hogy az oltás megakadályozza-e a vírus terjesztését" - mondja a szervezet. Mások védelme érdekében tehát oltás után is fontos betartani a járványügyi előírásokat.

Ez is érdekelhet

Orvosnál

COVID: 2024-ben ezek a fő tünetei

Covid19

XEC: ezt kell tudnod a legújabb koronavírus-variánsról

bűncselekmény

Védőoltás helyett mérget adott be egy orvos

szennyvízadatok

Koronavírus: egyre több a beteg az országban

Milyen súlyos szövődményei lehetnek gyerekeknél a COVID-19-nek? Olvassa el a részleteket korábbi cikkünkben.