A Riken kutatóintézet és a Kobe Egyetem legújabb tanulmánya szerint az eredmények arra utalnak, hogy a párásítók segíthetnek mérsékelni a fertőzések kockázatát azokban az időszakokban, amikor nem lehetséges a szellőztetés .
Veszélyes a 30 százalékosnál alacsonyabb páratartalom
A japán szakértők a Fugaku szuperszámítógépet használták, hogy modellezzék a fertőzött emberektől származó vírusszerű részecskék kibocsátását és áramlását különböző tulajdonságú beltéri környezetekben. A 30 százalékosnál alacsonyabb páratartalmú levegőben több mint kétszer annyi az aeroszolos részecske, mint a legalább 60 százalékos páratartalmú levegőben - mutatta ki a szimuláció.
A kutatásból az is kiderült, hogy az arcvédő pajzs nem jelent olyan hatékony védelmet az aeroszolok terjedése ellen, mint a száj- és orrmaszkok. Az eredmények továbbá arra is rámutattak, hogy étkezéskor nagyobb kockázatot jelentenek az ember mellett ülő személyek, mint a szemben ülők.
Cubokura Makoto kutatócsoportja korábban a vonatokat, munkahelyeket és osztálytermeket jellemző fertőzési kockázatot vizsgálták a Fugaku segítségével.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Aki még mindig azt mondja, a koronavírus nem létezik, nem tudja, mit beszél" - gyógyulásáról mesélt a magyar vízilabdázó. Az nlc.hu -n elolvashatja, mit mondott.
Legjobban: