A koronavírus megjelenése óta világszerte több mint 60 millió ember fertőzött meg, és körülbelül 1,5 millió életet követelt eddig a COVID-19. Már a járvány kezdetekor közismert volt, hogy a vírus sokkal veszélyesebb az idősebb, illetve a krónikus betegséggel küzdőkre. Habár elsőre logikusnak tűnhet, hogy a betegségek elsősorban a gyengéb immunrendszerű, idős és beteg emberek szervezetére jelenthet komoly veszélyt, ez nem minden esetben törvényszerű. Elég csak a huszadik század elején a világon végigsöprő spanyolnáthát említeni, amely elsősorban a fiatalabb korosztály életét követelte.
A kutatók a fertőzésben is szerepet játszó fehérjéket vizsgálva próbálták kideríteni, miért jelent bizonyos csoportokra nagyobb veszélyt a vírus. Ehhez azt is meg kellett érteniük, hogy miért kaphatják el egyes állatok a vírust, hogyha másokra nem veszélyes.
Nem minden állat fertőződhet meg
Az Eurekalert cikkében is bemutatott tanulmány szerint az öregedéssel és betegséggel járó nagyobb sejtoxidáció megmagyarázhatja, hogy az idősek és a krónikus betegségben szenvedők miért fertőződnek meg gyakrabban, illetve a betegség miért súlyosabb náluk. A vírus ugyan emberről állatra, és fordítva is terjedhet, a kutatók azt is megfigyelték, hogy csak bizonyos állatfajták fertőződhetnek meg, míg más fajok látszólag védve vannak. Ennek megértése a későbbi terápiák kifejlesztésében is nagy segítség lehet.
"Tudjuk, hogy a vírus megfertőzheti az embereket, macskákat, kutyákat és a görényeket, a szarvasmarhákat és a sertéseket azonban nem. A COVID-19 továbbá súlyosabban sújtja az időseket és az alapbetegségben szenvedő embereket, mint a fiatalokat és az egészségeseket. Ennek okai eddig nem voltak világosak "- mondja a McGill Egyetem professzora, Jaswinder Singh.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A vírus az ACE2 receptorok segítségével jut a gazdasejtbe, amelyben a saját igényei szerint átalakítja annak anyagcsere-mechanizmusát. Itt másolatokat kezd készíteni saját magáról, amelyek gyorsan terjedni kezdenek a testben. A fehérjék és aminosavak elemzése során a kutatók megállapították, hogy a vírusra fogékony állatokban, illetve az emberekben van néhány közös vonás. Bennünk, valamint a kutyákban és a macskákban is hasonló cisztein-aminosav szerkezet található, amelyet egy oxidáló sejtkörnyezet tart össze. A kutatók szerint ez a nagyobb sejtoxidáció segítheti a vírust a sejtek megtámadásában és az osztódásban is. A vírussal szemben rezisztens állatok, például a sertések és a tehenek esetében e két cisztein aminosav egyike hiányzik, így a vírus számára ideális sejtkörnyezet sem jöhet létre.
Az idősebbeknél, illetve a krónikus betegséggel küzdőknél is nagyobb szintű a sejtoxidáció. A kutatók szerint emiatt kitettebbek a fertőzésnek, illetve a betegség is emiatt lehet súlyosabb náluk.
Kétségbeesett üzenetet küldenek a hazai konditermek: a koronavírus miatti leállás hatalmas veszteségeket okoz az edzőtermek üzemeltetőinek, több helyet a bezárás fenyeget. Erről részletesebben az nlc.hu cikkében olvashatunk!
