Az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (ASCO) elismeréssel nyilatkozott a Bayer/Onyx sorafenib hatóanyagú szeréről, miután az a III. fázisú vizsgálatok során meghosszabbította a betegek túlélését. A társaság álláspontja szerint ez az első hatásos szisztémás szer az előrehaladott májrák terápiájában.
Dr. Josep Llovet (Mount Sinai orvosi egyetem, New York), a vizsgálatok vezetője az ASCO chicagói plenáris ülésén közölte a szakma képviselőivel, hogy a sorafenib a rákgyógyászat idei nagy eredményeinek egyike, amely áttörést jelent a betegség kezelésében. Az utóbbi harminc évben, mondta, mintegy száz klinikai kísérletet végeztek, melyek közül azonban - bár hormon-, kemo- és immunterápiával egyaránt próbálkoztak - egyetlen gyógyszer sem bizonyult ennyire sikeresnek a túlélés meghosszabbításában.
Dr Llovet szerint a sorafenib, amely több célú orális kináz-inhibítor, a RAF-kináz blokkolása révén nemcsak sejtproliferáció ellen bizonyult hatásosnak (ráadásul az egyetlen engedélyezett gyógyszer, amely képes erre), hanem többféle VEGF-receptort célba véve érképződés-gátló hatást is kifejtett.
A szer melanóma ellen III. fázisú vizsgálatban nem bizonyult hatásosnak, az összejövetel napirendjén szereplő legfontosabb prezentációból azonban kitetszett, hogy az előrehaladott celluláris májrák (HCC) terápiájában alkalmazva 10,7 hónapos túlélést (p=0,0006) eredményezett. (A placebónál ugyanez az időtartam 7,9 hónap volt. A celluláris májrák e szerv tumor-megbetegedései közül a leggyakoribb. Az általános túlélést tekintve a halálozás redukált kockázata 0,69 volt, ami 44 százalékos javulást jelent.
Ugyancsak kiderült, hogy a progressziós érték a placebós 2,8 hónaphoz képest 5,5 hónapra nőtt (p=0,000007). A tünetes progresszióval kapcsolatban - amely a beteg számára érzékelhető fejlemények közül a leginkább fontos - nem sikerült adatot szerezni. A részleges reakció-arány 2 százalék volt, ami arra mutatott, hogy bár a sorafenib egy ideig megakadályozza a tumorok növekedését és meghosszabítja a túlélést, a daganat zsugorodását nem idézi elő. A szert a betegek jól tűrték, mellékhatásai kézben tarthatóaknak bizonyultak.
A vizsgálatot gyorsan befejezték, hogy a betegek mielőbb hozzájussanak a sorafenibhoz: ezt a megfigyelő bizottság indítványozta, miután februárban az ideiglenes adatok már bizonyították, hogy a teszt az elsődleges eredményt tekintve sikeres. A Bayer tervezi, hogy rövidesen kéri az USA-beli és az uniós engedélyeztetést; a készítmény egyelőre csak veserák-indikációban rendelkezik engedéllyel.
A májrák a korai fázisban jól gyógyítható operációval, májátültetéssel és daganat-leválasztással (ablatio), az amerikai és az európai betegek 40 százaléka azonban a betegség előrehaladott formájában szenved, és a helyzet a világ más részein ennél is rosszabb.
Egyébként az eddigi módszerek - műtét, májtranszplantáció - mellett a relapszus-arány magas, 50 százalék, a betegek fele három, 70 százaléka öt éven belül visszaesik. A májrákbetegek átlagos túlélési aránya ötéves távon kisebb, mint 10 százalék. Nyugaton a májrák nem tartozik a leggyakoribb rákfajták közé, Ázsiában azonban, a hepatitis C fertőzöttség következtében gyakrabban fordul elő; e tájakon minden ötödik rosszindulatú daganat ilyen, ezért a harmadik leggyakoribb rákhalál-ok. Amerikában, ahol nő a hepatitisz-fertőzöttek száma, a májrákos megbetegedések gyakorisága is nagyobb a korábbinál.
A vizsgálat pozitív eredményei ellenére a sorafenib alkalmazásának is megvannak a maga korlátai, állítja Dr. Philip Johnson, az Institute for Cancer Studies ('rákkutató intézet') munkatársa, mert főképp európai betegeken tesztelték, igaz, a Bayer az ázsiai/csendes-óceáni régióban is vizsgálódik a szer biztonságos voltának igazolása, majd itteni engedélyeztetése érdekében.
Johnson arra is rámutat, hogy a teszteket viszonylag jó májfunkciójú (Child-Pugh A) betegeken végezték, nem tudható tehát bizonyosan, vajon az eredmények rosszabb májfunkcióval rendelkező alanyokra is projiciálhatók-e. Henry Fuchs, az Onyx vezető orvosa szerint azért döntöttek jobban fungáló májú kísérleti személyek alkalmazása mellett, mert elsősorban arra voltak kíváncsiak, mire képes a szer a májrák ellenében, s ezt nehezebb lett volna kideríteni, ha a páciensek egyéb májbetegségek következtében is meghalhattak volna.
Dr. Llovet szerint a sorafenib májrák-indikációban való alkalmazása még csak kezdeti fázisában tart, és sok függ a potenciális adjuvánsok hatásától is. Az intermedier fázisban lévő betegek 15 százalékánál a kezelés során a sorafenib mellett az e szakban az egyébként is használt kemoembolizáció is alkalmazható.
Kombinálható más célzott hatású ágensekkel is, amelyek az előrehaladott májrák ellen II. fázisú vizsgálatokban hatásosnak bizonyultak. Ilyen például a gyógyszer veserák-szer konkurrense, a sunitinib hatóanyagú, mellyel kapcsolatban a Pfizer bejelentette: tervezik III fázisú tesztjeit is.
2007-06-27 09:58
Forrás: Scrip