Társadalmi vita kezdődött A dohányfüst-mentes Európáért: Az Európai Unió politikai lehetőségei című zöld könyvről.
Ma Magyarországon népegészségügyi szempontból a dohányzás az egyik legsúlyosabb társadalmi probléma. Az elemzések azt mutatják, hogy 19 percenként egy, naponta 77, évente pedig 28.000 honfitársunk hal meg a dohányzás miatt. A tüdőrák halálozás 90-95 százalékáért, az összes rákhalálozás 30-35 százalékáért, az idült légúti betegségekben bekövetkező halálozás 80-85 százalékáért, a szív- és érrendszeri halálozás 20-25 százalékáért a dohányzás felelős.
Az Egészségügyi Minisztérium Weborvoshoz eljuttatott tájékoztatója szerint a dohányosok aránya nem csökken, sőt a nők, illetve a fiatalkorúak körében folyamatosan nő. A mai 16 éves korosztály 72 százaléka már kipróbálta a cigarettát, sőt 18 százalékuk - bár többnyire maguk sincsenek tisztában ezzel - függőnek mondható. A 17 évesek 30 százaléka, a 15 évesek 20 százaléka naponta legalább egyszer rágyújt. Különösen riasztó ez a statisztika, ha hozzátesszük, hogy az elmúlt években erősen mérséklődött a nemek közötti különbség: a 80-as évek közepén mért kb. 20 százalékos eltérés (akkor a 13 éves fiúk 50 százaléka, a lányok 30 százaléka próbálta már ki a cigit) mára 6 százalék körüli értékre zsugorodott, vagyis leányaink ugyanúgy ki vannak téve a dohányzás káros hatásainak, mint a fiúk. (Egyes felmérések szerint a 15-18 éves korosztályban a lányok nagyobb része, közel 47 százaléka dohányzik.)
Nem mehetünk el szó nélkül a dohányzás egy igen fontos társadalmi aspektusa, a passzív dohányzás jelensége mellett sem. Ma már bizonyított tény, hogy a passzív dohányzás hasonlóan káros, mintha valaki maga szívja a cigarettát. Az elmúlt évben hazánkban 2.300 ember halt meg passzív dohányzás miatt, köztük közel 1.000 fő úgy, hogy soha életében nem dohányzott.
A dolgozók 53 százaléka kénytelen hosszabb-rövidebb ideig elviselni a munkahelyén a dohányfüstöt. A fiatalok közel 80 százaléka érintett a passzív dohányzásban, sőt 25 százalékuk még ma is találkozik az iskolájában dohányfüsttel.
Magyarországi szabályozás
A kormány döntése értelmében a cél az, hogy az uniós célkitűzéseknek megfelelően visszaszorítsuk a dohányzást, és a nyilvános, zárt helyeken fokozatosan teljes dohányzási tilalmat vezessünk be. A minisztérium társadalmi vitát kezdeményez, amelynek során az érintett szereplők - a szolgáltatóhelyek képviselői, az egészségvédő, illetve környezetvédő szervezetek, de a dohányosok érdekérvényesítői is - mind lehetőséget kapnak az álláspontjuk kifejtésére, illetve a döntési folyamatban való részvételre. Ennek a párbeszédnek kezdeteként a szakmai szervezetekkel megtartották az első egyeztetést.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Külföldi tapasztalatok
Amerikai Egyesült Államok
Kaliforniában 1995 óta tilos a dohányzás az éttermekben és munkahelyeken, 1998 óta pedig a bárokban is. A program számos kaliforniainak segített leszokni a dohányzásról: 2006-ra a dohányosok aránya 10 százalékkal visszaesett (1988-ban 23, míg 2006-ban 13 százalék dohányzott) A dohányosok több mint fele állítja azt, hogy a tiltó intézkedések megkönnyítették számára a leszokást, és a többiek is általában csökkentették a cigarettázás mértékét. 1988 és 2002 között Kaliforniában négyszer akkora ütemben csökkent a tüdőrák előfordulása, mint az Egyesült Államok más részein. Az amerikai tisztifőorvosi jelentés nagyon szigorúan fogalmaz: eszerint nincsen "biztonságos" szint. Terry Pechacek, az amerikai Centers for Disease Control and Prevention dohányzással kapcsolatos részlegének egyik vezetője szerint "a passzív dohányzásnak vitán felül már nagyon rövid idő után is egészségkárosító hatása lehet.
Írország
Európában elsőként Írország 2004 márciusában átfogó dohányzási tilalmat vezetett be a nyilvános helyiségekben, azaz minden zárt közterületen és minden munkahelyen, beleértve a vendéglátóipari egységeket: sörözőket, bárokat, éttermeket is. A tilalom bevezetése után egy évvel a Dohányellenőrzési Hivatal szerint a vizsgált munkahelyek 97 százaléka, a vendéglátóipari egységek 96 százaléka betartotta a dohányzás tilalomra vonatkozó szabályokat. Írországban az emberek 96 százaléka értékelte az átfogó tiltást sikeresnek, 93 százalékuk jó ötletnek tartotta. Az írek 98 százaléka gondolta úgy, hogy a munkahelye egészségesebbé vált. A sörözők, bárok, éttermek alkalmazottai egyértelműen örömüket fejezték ki, hogy végre füstmentes környezetben dolgozhatnak és nincsenek kitéve a passzív dohányzás ártalmainak. A dohányfüstmentes munkahelyek hatékonyságát vizsgáló 26 tanulmány eredményei alapján a munkahelyi dohányzás tilalom összefüggésben van a dohányzás gyakoriságának kb. 3.8 százalékos csökkenésével, illetve a rendszeresen dohányzók napi cigaretta fogyasztásának 3.1 szállal való csökkenésével. A kutatásokból az is kiderült, hogy a dohányosok kb. egyötöde nem gyújt rá, ha ehhez el kell hagynia a társadalmi élet színhelyét. A sörözőkben, éttermekben mérések útján is jelentős csökkenést tapasztaltak a légszennyezőanyagokat illetően, különösen a veszélyes kisméretű részecskék tekintetében, amelyek 87,6 százalékos csökkenést mutattak. A tilalom bevezetése vendéglátóipari helyiségek üzemeltetői számára nem okozott veszteséget. A tapasztalatok szerint nemhogy a dohányzó vendégek száma nem csökkent, de enyhén növekedett a nemdohányzó vendégek száma a sörözőkben, bárokban és éttermekben.
Olaszország
Ez is érdekelhet
Egy olasz vizsgálat 95 százalékkal alacsonyabb nikotinszintet mért a bárok levegőjében a dohányzást betiltó 2005-ös törvényt követően.
Legjobban: