Rá kell döbbennünk, hogy betegségeink kialakulásában és lefolyásában bizony nagy a szerepünk, legyen szó akár szív- és érrendszeri betegségről, akár magas vérnyomásról, vagy éppen a hazánk lakosságának negyedét érintő asztmáról. A genetikai hajlamot örökölhetjük, de életmódunkért mi magunk vagyunk a felelősek. Ez viszont azt is jelenti, hogy odafigyeléssel és az orvossal való együttműködéssel sokat tehetünk még akkor is, ha a prevencióval már elkéstünk!
Hazánk minden 4. lakosa alsó légutainak folyamatos gyulladásával küzd, vagyis asztmás. A betegség aránya felnőtt- és gyermekkorban egyaránt magas, olyannyira, hogy a gyermekek körében ez a leggyakoribb, nem fertőző, krónikus légúti betegség. Jellemző tüneteit - a száraz köhögést, a nehezített légzést, melyet sok esetben sípoló hang kísér, a mellkasi szorítást, fájdalmat - a tüdőbe vezető hörgők gyulladása okozza. A gyulladás kialakulásában vírusfertőzések, a környezetben található szennyező anyagok, allergének (például pollen, állati szőr, egyes ételek, nehézfémsók) jelenléte, továbbá intenzív fizikai erőkifejtés, hideg levegő belélegzése vagy a kezeletlen stressz egyaránt szerepet játszhat akkor, ha az egyén hajlamos az allergiás, asztmás megbetegedésekre. Ez a hajlam örökölhető, ezért azokban a családokban, ahol nem ismeretlen az asztma, érdemes fokozott figyelmet fordítani az életmód tudatos kialakítására, és a hörgők görcsét, szűkületét előidéző tényezők elkerülésére.
A hajlamosító tényezők között kiemelt helyen szerepel a légutakat (is) nagymértékben roncsoló dohányzás, sőt a mások által kifújt cigarettafüst tartós belélegzése is, tekintettel arra, hogy körülbelül 2,5 millió magyar él a nikotin rabságában. Több klinikai vizsgálat igazolta, hogy a légzésfunkció romlása, amely az idő előrehaladtával az asztmások esetében intenzívebb, mint a nem asztmásoknál, megsokszorozódik, ha az asztmás beteg dohányzik is. Ennek fényében az sem meglepő, hogy a dohányos asztmásoknál nagyobb arányban alakul ki súlyos asztmás roham, amely kórházi felvételt tesz szükségessé.
Az asztma lefolyása egyénenként igen eltérő lehet: egyeseknél ritkán jelentkeznek a tünetek és enyhe formában, másoknál viszont akár a legáltalánosabb tevékenységek elvégzését is megnehezíthetik. Ezek a különbségek a genetikai adottságokból, a környezeti és életmódbeli sajátosságokból, illetve természetesen a kezelés minőségétől is függenek. Egy valami viszont minden asztmásban közös: akármilyen színes is legyen a tünetek sora, a gyulladás folyamatosan jelen van a szervezetben, még akkor is, amikor a beteg panaszmentes, éppen ezért folyamatos, a betegség intenzitásának megfelelő gyógyszeres kezelésre van szükség.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nemrégiben dán szakemberek azt vizsgálták, milyen hatással van az asztma a gyermekek fizikai és egészségi állapotára. A kutatás nem hozott szívderítő eredményeket: a vizsgálatban részt vevő asztmás gyermekekre egészséges társaiknál rosszabb fizikai kondíció, magasabb testzsírszázalék és nagyobb arányú elhízás jellemző. A kezeletlen vagy rosszul kezelt asztma ugyanis "kalitkába" zárhatja a pácienst, hiszen akár csekélyebb fizikai megterhelés, izgatottság vagy egyes allergének alacsony koncentrációja is súlyos állapotromláshoz vezethet.
Mit tesz ilyenkor a kezeletlen, netán rosszul kezelt beteg? Megfosztja magát a sportolás örömeitől, inkább elkerüli a számára idegen helyeket és ismeretlen helyzeteket, nehogy felerősödjenek a tünetek. Pedig a rendelkezésre álló gyógyszerek a betegség hatékony karbantartását teszik lehetővé, s közöttük olyan is akad, amelyik egyáltalán nem tartalmaz hormont, sőt az asztmán kívül az azzal gyakran kéz a kézben együtt járó szénanátha tüneteit is enyhíti, a gyulladásos folyamatokat előidéző, úgynevezett leukotriének gátlásával. Mit jelent ez? Hogy a helyes terápia visszaadhatja a szabadságot.
Olvasson többet az asztmáról kiemelt rovatunkban !
Animáció: HáziPatika.com
Legjobban: