A mogyoró, az éger, valamint a ciprus- és tiszafafélék pollenszórása már január elején elkezdődött, ezekben a napokban pedig már hét-nyolc allergén fa virágzik egyszerre. A pollenszezon kezdeti szakaszát elsősorban a megelőző tél időjárása és az aktuális hőmérséklet határozza meg. A tavasszal virágzó fáknak szükségük van a téli fagyra - ha ez elmarad, virágzásuk a magasabb hőmérséklet hatására hamarabb elindul, azonban pollenszórásuk visszafogottabb lesz. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) megfigyelései szerint úgy tűnik, hogy ez egyre gyakrabban fordul elő, ami összefügg a globális felmelegedéssel.
A 2013/2014-es tél - a megelőző évekhez hasonlóan - enyhe volt, így a mogyoró, az éger, valamint a ciprus- és tiszafafélék már január elején virágozni kezdtek. Január végén, február elején a fagyos időszak átmenetileg visszavetette virágzásukat, de pollenszemeik alacsony koncentrációban ekkor is folyamatosan jelen voltak a levegőben. Az ezt követő felmelegedéssel erősödött a pollenterhelés, és elkezdődött a juhar, a szil, sőt a kőris virágzása is, mostanra pedig már a nyár és a fűz is elkezdte szórni a pollenjeit.
A mogyoró pollenkoncentrációja jellemzően alacsony-közepes volt, ezzel alatta maradt a tavalyi értékeknek. Virágzása valószínűleg hamarosan véget is ér. Az éger, valamint a ciprus- és tiszafafélék virágporának mennyisége azonban az elmúlt hetekben többször elérte a magas, sőt a nagyon magas szintet is. Az OKI Aerobiológiai Monitorozási Hálózatának friss mérési adatai szerint jelenleg is ezek a domináns allergének, koncentrációjuk magasabb, mint tavaly ilyenkor. A kőris és a nyár pollenszórása a múlt héten indult el igazán, csúcsidőszakuk az elkövetkező hetekben várható.
Az elmúlt évben a tavaszi pollenszezont jelentősen befolyásolta, hogy március közepén hirtelen erős hidegfront tört be a Kárpát-medencébe: a hóvihar gyakorlatilag hetekre megszakította a virágzást. Ha idén nem történik hasonló szélsőséges időjárási esemény, illetve nem lesz tartósan csapadékos az idő, akkor a legtöbb fa pollenterhelése várhatóan a tavalyinál erősebb lesz. Amennyiben a korán kezdődött tavaszi felmelegedés tovább folytatódik, az egyébként később, áprilisban virágzó fajok pollenszórása is előbb kezdődhet. Ilyenek a nyír, a gyertyán, a tölgy, a fenyőfélék, a bükk, a dió, a platán és az eperfafélék. A tavaszi szezon csúcsidőszakában egyszerre akár 15 különböző fafaj virágpora is jelen lehet a levegőben, melyek közül több 3 csillagos besorolású, vagyis erős allergénnek számít. Az átlagos napi pollenkoncentráció értékek ebben az időszakban még a parlagfű szezonra jellemző napi átlagértékeket is meghaladják. Fontos kiemelni azt is, hogy a tavaszi csúcsidőszak vége összeér az erős allergénnek (4 csillagos) számító pázsitfűfélék virágzásának kezdetével, amire az idén szintén korábban kell számítani.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A sokféle allergén együttes jelenléte és a magas koncentráció értékek miatt ez az időszak is nagyon megterhelő az allergiás betegek számára. Akik valamelyik tavaszi fa virágporára érzékenyek, készüljenek fel a tavaszi csúcsidőszakra, ha szükséges, kérjenek tanácsot kezelőorvosuktól.
Legjobban: