A társult pszichés problémák a szénanáthánál, ekcémánál vagy éppen az ételallergia esetében is jelentkeztek.
Míg régebben az olyan betegségeket, mint például a szénanátha csak egyszerű kellemetlenségnek tartották, mára ez az álláspont megváltozott, hiszen aligha lehet semmibe venni olyan tüneteket, melyek minden harmadik embert érintenek, súlyosan befolyásolják az életminőséget, a munkavégzés hatékonyságát, s amelyeknek terápiája magas költségekkel jár mind a betegnek, mind az egészségügynek.
Márpedig az ilyen kórformák megelőzésében olyan sok tényező kellene együttesen befolyásolni, hogy ezt csak összehangoltan, akár nemzeti, akár nemzetközi programokban tartanak lehetségesnek. Magyarországon a szakorvosi becslések szerint a lakosság 25-30 százaléka küszködik az allergiával.
Mivel a pollenek és spórák, - amelyek a leggyakoribb okozói a szénanáthának és az asztmának - nem állnak meg a nemzethatároknak, még azoknak az országoknak is van mitől tartaniuk, amelyek sikerrel vették fel korábban a harcot a betegítő gyomokkal. Mondhatni, diplomáciai bonyodalmakat okozhat a tény: Ausztriában az évente megejtett tíz-tizenkétszeri parlagfűírtással sikerült megtisztítani a tájat és a levegőt, tőlünk viszont minden szezonban átfújja a szél a kórt a kiváltó anyagokat. Persze ez fordítva is igaz, a hazai pollencsapdákban olyan növények virágporát is megtalálták már, amelyek az egyenlítői Afrikában tenyésznek csak, s hiába viszik az asztmás gyerekeket a kontinenstől távol, a pollenfelhő utoléri őket még az óceán közepén is.
Már jönnek a pollenadatok
Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata megkezdte az adatszolgáltatást, az aktuális jelentés az egy héttel korábbi állapotot mutatja. Az Országos Környezet-egészségügyi Intézet jelentése szerint már az év 6. hetére erősen megemelkedett a mogyoró pollenjének koncentrációja - országszerte közepes, Mosdóson magas szintet ért el, csak Salgótarjánban és Tatabányán mértek alacsony szintet. Nagymértékben erősödött az éger virágpor szórása is - alacsony szintet csak Salgótarjánban, Szekszárdon és Szolnokon regisztráltak, ettől eltekintve országszerte közepes, illetve Szombathelyen már magas szintet regisztráltak. Emelkedett a ciprus- és tiszafa félék pollenjének mennyisége is - Miskolc, Salgótarján és Veszprém kivételével már országszerte jelen volt a csapdákban alacsony, illetve Mosdóson és Pécsett már magas koncentrációban.
Mint arról a Weborvos elsőként beszámolt, az enyhe télnek köszönhetően a papírforma szerint február közepén megkezdődött a pollenszezon, a mogyoró, az éger virágporát már hetekkel ezelőtt megtalálták a csapdákban. Márciustól a szilfa, a nyárfa és a juharfa pollenje következik a súlyos szénanáthát okozó kőris és a nyír virágporának társaságában. A szakemberek figyelmeztetnek: az immunterápiát alkalmazók már most megkezdhetik a megelőző gyógyszerezést, de mindenképpen keressék fel a szakorvost. Azoknak, akik a természetes megelőzés módozatait részesítik előnyben, átismételjük a javasolt teendőket és emlékeztetünk a keresztallergia jelenségére : mit ne egyen az, aki valamelyik növény pollenjére érzékeny.
Veszélyes mutánsok
Miközben a politikusok nemzetközi összefogást sürgetnek, az orvosok pedig újabb és újabb lokális szerekkel, illetve immunterápiával próbálják felvenni a harcot az allergia ellen, a kutatók még az eddigieknél is riasztóbb eredményre jutottak. A tárgyban végzett kutatások bebizonyították, hogy nem csak a levegőben keringő pollenek mennyisége emelkedik, hanem bizonyos környezeti-vegyi hatásokra megváltozik a szerkezetük is.
Egy német vizsgálat bizonyította, hogy ugyanannak a növénynek a nagyvárosban, forgalmas utak mentén, illetve a tisztább levegőjű vidékeken szedett példányaiban más-más a pollenek fehérjeszerkezete, s ez a magyarázata annak is, hogy a növényekben szegényebb városokban élők körében mégis magasabb az allergiás asztmások száma, mint a zöldellő vidékeken. A további kutatások tanúsága szerint a változásért a kipuffogó gázokban lelt anyagok, így az ózon, a kéndioxid, s még a dizelmotorok kibocsátotta szennyeződések is okolhatók, amelyek egyébként önmagukban is allergizálnak, mert fellazítják a hörgők és az orr nyálkahártyáját, ami megkönnyíti a pollenek hordozta betegítő anyag bejutását a szervezetbe.
Allergiára születtek
Az allergia kialakulásában és terjedésében szerepet játszó környezeti hatások olyannyira károsították mára az emberi szervezetet, hogy az immunrendszer téves reakciója már beépült a genetikai programunkba: az allergiára való hajlam örökölhetővé vált. Dr. Erőss Erika genetikus-pszichiáter véleménye szerint az allergiára való hajlamot vélhetően több gén együttesen befolyásolja, s ezek közül többet már ismerünk. Mindet azonban még nem, ezért nem tudjuk szűrni vagy ellenőrizni előre, vajon hordozza-e a hibás géneket a gyermek. Ma még - hasonlóan több más, genetikai meghatározottságú betegséghez - annyit lehet biztonsággal állítani, hogy ha a gyermek egyik szülője allergiás, akkor 15-20, ha pedig mindkettő, akkor 40 százalék körüli az esélye a betegségre.
Ám a szülők élettörténetét, szokásait ismerve megkereshetők azok az allergének, amelyek a család életében, táplálkozási szokásaiban a legnagyobb veszélyt jelentik a gyermekre és kellő gondossággal elkerülhető a betegséget kiváltó tényezőkkel való találkozás. Az allergiára hajlamos gyermeknek ne adjanak olyan ételeket, amelyek (másoknál is) gyakorta okoznak allergiát, például a mogyoró, a szója, csecsemőkorban a tehéntej, s kerüljék a tartósítószert tartalmazó élelmiszereket. Ne tartsanak tollas-szőrös állatokat és otthon is bánjanak csínján a kemikáliákkal, részesítsék előnyben a természetes tisztítószereket.
Kampányoló gyermekek
Bár az utóbbi években egyre több önkormányzat kezdeményezi vagy támogatja a lakossági parlagfűírtási mozgalmakat, s ennek hatása már érzékelhető, mégis a honpolgári buzgalomban néhány súlyos hibát is elkövetünk. Elfelejtjük ugyanis, hogy a veszélyes gyomot a virágzása előtt kell kihúzgálni a földből, hogy a lelkes környezetvédő se találkozzon a pollennel, mert hiába kaszáljuk le virágával együtt, a virágpor az elfeküdt növényből ugyanúgy tovaszáll. Ráadásul már az is bizonyított, hogy nem csak a virágpor, hanem maga a növény is képes az ember immunrendszerére hatni.
Nagy baj, hogy sokszor gyerekeket, még óvodásokat is bevonnak ezekbe az akciókba, - hívja fel a veszélyre a figyelmet az Allergia Egészségvédelmi Alapítvány, mert a kisebbeknél már ez is kihozhatja a tüneteket, illetve a sokszori találkozás az allergénnel megnöveli az allergia kialakulásának kockázatát. Ennek elkerülésében még az sem biztos támpont, hogy voltak-e a gyermeknek korábban allergiás tünetei. Egy, a tünet- és panaszmentes középiskolások körében végzett felmérés bebizonyította ugyanis hogy a kutatásba bevont 14-18 év közötti fiatalok 38 százaléka a szakorvosi vizsgálat szerint allergiás volt, anélkül tehát, hogy tudott volna róla. A kutatók szerint a születendő gyermekek 10-15 százalékánál akkor is megjelenhet az allergiára való hajlam, ha egyik szülő vagy nagyszülő sem volt beteg, ezért nagyon csínján kell bánni azokkal az elkerülhető tényezőkkel, amelyek bizonyítottan szerepet játszanak a betegség kialakulásában.
Ilyen veszélyt rejt némely ma oly divatos gyógynövény alapú gyógyhatású készítmény, krém és tea, amelyek ugyancsak a fűfélék leveles vagy virágos részéből készülnek, így alkalmazásukkal folyamatosan bombázzuk a szervezetet, aminek hatására kijöhetnek vagy fokozódhatnak a panaszok. Már arra is volt példa, hogy egy a köhögés ellen adott gyógynövényszirup azért nem gyógyította meg a gyereket, mert érzékeny volt a növényre, így a panaszok egyre makacsabbnak bizonyultak.
Az allergiák kísérői: a lelki problémák
Nemzetközi és hazai vizsgálatok egyaránt igazolták, hogy az allergiás megbetegedésekhez legalább 20-40 százalékban társulnak pszichés zavarok, ám enyhébb, átmeneti lelki problémák még ennél is nagyobb arányban jelentkeznek.
Ha csak a mindennapi tapasztalatokat soroljuk, megfigyelhetjük, hogy az allergiás emberek gyakorta panaszkodnak ingerlékenységről, fáradékonyságról, álmosságról és koncentrációs zavarokról panaszkodnak, hangulatingadozásaik mellett az alvászavarok és tartós fájdalom tünetei is megjelenhetnek. Azt is megfigyelték, hogy e kísérő jelenségeken túl a stressz, valamint a szociális feszültségekből és munkahelyi vagy magánéleti konfliktusokból fakadó problémák közvetlenül elmélyítik magukat az allergiás tüneteket, sőt, szerepet játszhatnak magának a betegségnek a kirobbanásában is. Sok beteg beszámol arról, hogy az allergiás panaszok megjelenése előtt közvetlenül átélt valamilyen erősen negatív életeseményt, például válást, munkahely változtatást, gyászt.
A társult pszichés problémák azonban nem csak a súlyos rohamokkal, hosszabb kórházi kezeléssel együtt járó gyakori allergiás betegségeknél vagy az asztmánál jelentkeztek, hanem a szénanáthánál, ekcémánál vagy éppen az ételallergia esetében is.
Éppen ezért az allergiás betegségeket kísérő pszichés problémák felismerése és kezelése a lelki tünetek csökkenésén túl magukra az allergiás tünetek súlyosságára vagy gyakoriságára is hatással van. Olyannyira, hogy a megfelelő pszichés kezelés mellett csökkenthető az antiallergiás gyógyszerek mennyisége, a lélekgondozás szerepet játszhat a betegség rosszabbodásának vagy a szövődmények kialakulásának kivédésében. A kezelés segíthet abban is, hogy az allergiások könnyebben megbirkózzanak a betegségekkel járó mindennapi kellemetlenségekkel. Az allergia és az asztma, valamint az ezekkel társuló pszichés megbetegedések összefüggései jelenleg is kutatások tárgyát képezik.
A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutató korábban arra keresték a választ, vajon vannak-e olyan közös háttértényezők, amelyek az allergiára és a szorongásra egyaránt hajlamosítanak. Abból indultak ki, hogy mindkét betegségre jellemző a hiperaktivitás, tehát az, hogy a szervezet erőteljesen válaszol még az ártalmatlannak tűnő ingerekre is. Az eddigi adatok alátámasztották a felismerést, hogy a stressz és az erős érzelmek ronthatják, míg a relaxáció javíthatja az asztmások, illetve a krónikus allergiaformákban szenvedők állapotát. A szezonális náthával küszködőknél ilyen összefüggést nem találtak.