A mezőgazdaságban dolgozó nőket, akik gyakran foglalkoznak növényvédőszerek, rovarirtószerek keverésével vagy alkalmazásával, sokkal gyakrabban érinti a felnőttkori asztma. Az amerikai Környezetegészségügyi Tudományos Intézet végzett vizsgálatot a körükben, hogy kiderítse a kockázat mértékét.
Több, mint 25 000 farmon dolgozó nőt kérdeztek meg Észak-Karolina és Iowa államban, van-e orvos által diagnosztizált felnőttkori asztmájuk. Az asztmásokat - aszerint, hogy volt-e ekcémájuk, szénanáthájuk azt megelőzően, allergiás és nem allergiás asztmás csoportba osztották.
Kiderült, hogy 50 %-kal nagyobb gyakorisággal betegszenek meg allergiás asztmában azok a nők, akik növényvédőszerekkel dolgoznak. Bár az asztma nagyon eltérő tulajdonságokat egybefoglaló betegség, meglepő az eredmény, mert felnőtt korban általában a nem-allergiás asztma szokott lenni a gyakoribb betegség.
Néhány legálisan használható növényvédőszer, mint például a parathion, háromszorosára növeli az allergiás asztma kialakulásának kockázatát.
De a leggyakrabban használt növényvédőszerek is jelentősen megnövelik a kockázatot. A malathion, például, egy széles körben használt rovarirtószer, 60 %-kal növeli az allergiás asztmás megbetegedéseket.
Az összes megvizsgált szer közül a permetrin volt az (gyakran használt rovarirtószer - amit a maláriaszúnyogok elleni szúnyogháló átitatására is használnak), amelyről kimutatták, hogy allergiás és nem-allergiás asztma kiváltásával egyaránt összefüggésbe hozható.
A növényvédőszerekkel foglalkozó és a növényvédőszerekkel nem foglalkozó nők asztmás megbetegedésének kockázata jelentősen különbözik. (EurekAlert)
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
fuggetlen.hu
Ez is érdekelhet
(2008.01.02. 09:56)
Legjobban: