A kutatók új potenciális kezelésre bukkantak az akár órákkal az allergén behatása után jelentkező késleltetett asztmaroham ellen. Az eredmény jelentős, hiszen az asztmás betegek körülbelül fele késleltetett asztmás reakcióktól szenved.
Az Imperial College London kutatói arra jöttek rá, hogy az érzőidegek működésének gátlása megszünteti a késleltetett asztmás reakciót a kísérleti egerekben és patkányokban. A Thorax szakfolyóiratban a szakemberek azt közölték, hogy a késleltetett asztmás reakció azért következik be, mert az allergén aktiválja a légutakban lévő érzőidegeket. Ezek az idegek aztán láncreakciót indítanak el, melynek következtében acetilkolin - idegi átvivőanyag - szabadul fel, ami szűkíti a légutakat.
Ha az eredményeket az emberekre vonatkoztatjuk, az azt jelenti, hogy az acetilkolint gátló antikolinerg gyógyszerek felhasználhatók a késleltetett reakciótól szenvedő asztmás betegek kezelésében. Ezek a reakciók gyakran éjszaka jelentkeznek, 3-6 órával az után, hogy az áldozat érintkezésbe került például a virágporral vagy a poratkával. Ezzel szemben a korai asztmás reakció jellemzően az allergén behatása után egy órán belül jelentkezik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az asztma kezelésében jelenleg főleg szteroidokat alkalmaznak, ez azonban nem minden beteg esetében bizonyul hatékonynak.
A kutatást vezető Maria Belvisi professzor elmondta, hogy az érzőidegek jelentőségét a tünetek kiváltásában véletlenül mutatták ki. Eredetileg érzéstelenített patkányokat akartak vizsgálni, de ez nem sikerült, mert a késleltetett reakciót gátolta az érzéstelenítés. A következőkben azt kell kideríteni, hogyan váltják ki az allergének ezeknek az idegeknek a működését, mert a kutatók egyelőre nem ismerik pontosan az összefüggést.
Az eredmények mindenesetre arra utalnak, hogy az antikolinerg terápia hatékony kezelés lehet olyan betegekben, akik késleltetett allergiás reakciótól szenvednek.
Legjobban: