A szívbetegségek ellátására költik a legtöbb pénzt az Egyesült Államokban, a rosszindulatú daganatok kezelése csak a harmadik helyen áll - vált ismertté az Amerikai Egészségügyi Minisztérium egyik részlege, az Agency for Healthcare Research and Quality statisztikai adataiból.
A most folyó elnökválasztási harc talán legfontosabb témája az egészségügyi ellátás átalakításának kérdése. Az Egyesült Államok a nyugat-európai országok többségének csaknem dupláját költi egészségügyre, ennek ellenére csaknem 47 millió állampolgár semmiféle biztosításban nem részesül.
A British Medical Journal angol orvosi hetilap nemrég közölte azt a vizsgálatot, miszerint a hét vezető ipari ország lakosai közül az amerikaiak voltak a legelégedetlenebbek az egészségügyi ellátás rendszerével. Arról is gyakran írnak, hogy a várható életkilátások és az újszülött-halálozás tekintetében az iparilag fejlett világban az Egyesült Államok a legutolsó helyek egyikét foglalja el.
A most nyilvánosságra került adatok a legutolsó, teljes értékelésre alkalmas évre, 2005-re vonatkoznak. Mint kiderült, a tíz legdrágább betegség kezelési költsége 500 milliárd dollárt tesz ki. Ez felöleli az orvosi vizitek költségét, a klinikák és sürgősségi osztályok fenntartását, a kórházi és otthoni ápolást, valamint a receptköteles gyógyszerek árát.
A legdrágább betegségnek a szívbetegségek csoportja bizonyult. Az adott esztendőben ezek ellátására 76 milliárd dollárt költöttek. A következő tételt a balesetek jelentették. Ezeknek kezelésére 72 milliárd dollár ment el. A rosszindulatú daganatos betegségek a harmadik helyen találhatók, 70 milliárdos költséggel.
Nemcsak a testi bajok, a lelki betegségek ellátása sem olcsó. A pszichiátriai gyógyítás, elsősorban a depresszió kezelése található a negyedik helyen. Ennek ára 56 milliárd dollár volt. A tüdőgyógyászat, beleértve az asztmát és a krónikus obstruktív tüdőbetegséget is a következő tétel, 54 milliárd dollárnyi kiadással.
A listában a magas vérnyomás kezelése 42 milliárd dollárt, a cukorbetegségé 34 milliárd dollárt tett ki, és ugyanennyit költöttek az izületi panaszok kezelésére is. A tízes lista utolsó két helyét a hátfájás és a szülészeti ellátás egyaránt 32 milliárdos tétele foglalja el.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A jelentés emlékeztet arra, hogy a halál okaként az esetek 70 százalékában valamelyik, a statisztikában föltüntetett krónikus betegség szerepel, és minden tizedik amerikai életének minőségét is ezek a betegségek teszik elkeserítővé. Persze ez nem csupán az Egyesült Államok területére érvényes összefüggés: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legújabb adatai szerint már az egész világon is az egészségügy legnagyobb megterhelését ezek a betegségek jelentik.
Legjobban: