A koronavírus-járvány csúcspontja, a harmadik hullám után másfél évvel még mindig az újabb pandémiáktól félnek a legjobban a magyarok – ez derül ki abból a friss kutatásból, amit a 24.hu szemlézett. A Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung (FES) közös kutatása szerint a háborúnál és a globális felmelegedés hatásainál is veszélyesebbnek tartanak a magyarok egy újabb járványhullámot.
Még mindig a járványt érezzük a legnagyobb veszélynek
A felmérésben a magyarok globális veszélylistájának második helyére a „jövőbeli háborúk kitörése, geopolitikai fenyegetések” válaszlehetőség került, míg a harmadik helyen a klímaváltozás áll – ez utóbbi 3 százalékponttal magasabban, mint 2021-ben. Amíg a koronavírus-járvány harmadik hullámában a magyarok 82 százaléka veszélyesnek tartotta a vírust, addig 2022 őszén már csak 65 százalék gondolta így. Azok a válaszadók tartották veszélytelennek a vírust a legnagyobb arányban, akik nem ismertek súlyos COVID-19 beteget (44 százalék), vagy akik nem voltak beoltva (48 százalék). Fontos adalék azonban ehhez, hogy
A megkérdezettek 47 százaléka azt állította, hogy tudomása szerint átesett a COVID-19-en – ez jóval magasabb arány, mint a kormányzati nyilvántartásé. A válaszadók ötödének volt olyan közeli ismerőse vagy családtagja, aki kórházba került vagy elhunyt koronavírusos megbetegedés miatt, több mint harmaduknak pedig van olyan távolabbi ismerőse, aki súlyosan megbetegedett.
A járvány elhúzódó egészségügyi hatásait is felmérték: a megkérdezettek 40 százaléka mondta azt, hogy a betegség utáni 1–3 hónapban volt valamilyen poszt-Covid szindrómára utaló tünete, 10 százalék pedig azt mondta, hogy ennél is tovább tartottak a betegség utáni tünetei (long-Covid szindróma). Ez utóbbi a 30 év alattiakhoz képest az összes idősebb korcsoportban nagyobb eséllyel fordult elő, a települések között pedig inkább a kisvárosokban és a falvakban.