A Semmelweis Egyetemen összeállt csapat a sejtekben található ioncsatornák működését tanulmányozza, ugyanis ezek csökkent vagy éppen túlzott aktivitása is megbetegedésekhez vezethet. Ha sikerrel járnak, akkor az elért eredmények a gyógyszertervezésben is fontos szerepet kaphatnak - mondta az InfoRádiónak Csanády László kutatóorvos.
Az ioncsatornák olyan fehérjepórusok, amelyek a sejthártyán keresztül szállítják a nátrium-, a kálium- és a kloridionokat. Sok száz fajta ioncsatorna van: mindegyik más ionra szabályozott, a kutatócsoport pedig a következő években két ilyet, a kloridra és a kationokra specializálódott ioncsatornát vizsgál. "Ha ezek jól működnek, minden rendben van, de ha például a kloridcsatorna örökletes mutációk miatt nem működik, egy nagyon súlyos betegség, cisztás fibrózis alakul ki. Ez a sok szervrendszert érintő elváltozás jelenleg gyógyíthatatlan, a várható életkor 30-40 év" - magyarázta a szakember.
Személyre szabott gyógyszeres kezelés
Az a cél, hogy a hibás csatorna működését gyógyszeresen helyre lehessen állítani, ehhez pedig szükség van szerkezetének és funkciójának molekuláris ismeretére. A gyógyszeres kezelésnek személyre szabottnak kell lennie, mert sokféle mutáció okozhatja a csatorna hibás működését, több száz ponton tud sérülni a szerkezete - mondta Csanády László kutatóorvos.
Ez is érdekelhet
Az ötéves kutatási program nemzetközi együttműködéssel folyik. "Két irányban is tervezünk haladni, az alapkutatás, a szabályozás, a működés és a szerkezet kérdéseinek jobb megértése mellett gyógyszertervezési irányban is, tehát ezen információk birtokában fejlesztünk vegyületeket, amelyek stimulálják például a gyakran meghibásodott mutáns csatorna működését" - magyarázta a szakember.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: