A Portfolio magánegészségüggyel foglalkozó konferenciáján felszólaló cégvezető kifejtette, hogy a kelet-európai régióban nagyon komoly szakemberhiánnyal küzd az egészségügyi ellátórendszer, ráadásul az Európai Unió által biztosított támogatások ellenére sem fejlődik kellő ütemben az infrakstruktúra, sok épület és műszer egyszerűen nem felel meg a mai kor elvárásainak. Az InfoRádió beszámolója szerint Végh Attila rámutatott: Lengyelországban ezer, Szlovákiában száz, Magyarországon százhúsz kórház van, de nagyjából csak a felére lenne szükség ahhoz, hogy méretgazdaságosan, hatékonyan és magas minőségben lehessen betegeket ellátni.
Kitért rá, ahogy az összes OECD-tagországban, úgy Magyarországon is gyorsabban növekszik az állami és a magánegészségügyre fordított összeg, mint a GDP, mi több, a kelet-európai régiónál csak a dél-ázsiai régió produkál gyorsabb növekedést. Éppen ezért a londoni befektetők szemében Kelet-Európa és a magánegészségügy kezd első számú befektetési célponttá válni.
Ez is érdekelhet
Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont alapító-főigazgatója arra hívta fel a figyelmet a konferencián, hogy a közfinanszírozott ellátás reménytelenül igyekszik felvenni a harcot a népegészségügyi szükségletekkel, miközben nem ad teret a prevencióra törekvő személetnek. A szakember szerint egyaránt fokozza a magánegészségügyi szolgálatások iránti igényt, hogy az állami egészségügyben egyre jobban elsilányul a betegek és orvosok közötti személyes kapcsolat. Emellett fontos tényező a hozzáférhetőség, hiszen a közfinanszírozás korlátozása várólistákat generál . Végezetül sem a környezet, sem a hálapénz rendszere nem teszi túl vonzóvá a közfinanszírozott egészségügyet a betegek számára.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: