A nyomás elmúltával pedig regenerálódunk, azaz szervezetünk ismét "alapjáraton" működik tovább. Ám ha a feszültség tartósan fennáll, és a "készenléti állapot" folyamatosan megmarad, az bizony kimeríti a szervezetet. Mindez pedig testi és lelki megbetegedésekhez, akár depresszióhoz is vezethet.
A stressz és a depresszió kapcsolata
A depresszióval küzdő emberek egy részénél a betegségük kezdete gyakran köthető egy stresszel teli életeseményhez. Egy szeretett személy vagy a munkahely elvesztése a legtöbbünk számára hatalmas traumát jelent. De előfordulhat, hogy az életünkben bekövetkező pozitív ám jelentős változás - házasságkötés, családalapítás, kihívásokkal teli új állás, költözés - ró váratlanul nagy terhet ránk.
A tapasztalatok szerint a depresszió tüneteinek megjelenése egyaránt lehet pozitív és negatív élmények eredménye. Gyakoribb azonban, hogy a depresszió az egyént érő tartós, negatív stresszhatások - mint például megoldhatatlannak tűnő anyagi gondok, problémák a párkapcsolatban , elhúzódó betegség - következményeként alakul ki. Ugyanígy depresszióhoz vezethet az is, ha a stressz is krónikussá válik: például egy munkahelyi leépítés hirtelen sokkja tartós nyomássá fokozódhat, ha hosszabb ideig nem sikerül új munkahelyet találni.
A stressz, különösen, ha a feszültség tartósan fennáll, emeli a stresszhormonnak is nevezett kortizol szintjét a szervezetben, ugyanakkor csökkenti a szerotonin és más, a hangulati élet zavarával kapcsolatba hozható agyi ingerületátvivő anyagok koncentrációját. A tartós stressz éppen azokat a kémiai rendszereket zavarja meg, amelyek szabályozzák a megfelelő alvást, az étvágyat, az általános energiaszintet és a szexuális késztetést, tehát biztosítják a "normális" hangulati és érzelmi működést.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Oda-vissza hatás
A stressz és a depresszió kapcsolata összetett, nem ritkán egyfajta ördögi körként írható le. Stressz hatására könnyebben fordul az ember "öngyógyításnak" vélt, ámde egészségtelen tevékenységekhez: alkoholhoz, cigarettához , és más legális, netán illegális drogokhoz. Ugyanakkor hajlamosabb elhanyagolni egészséges szokásait. Mindezek viszont további terheket rónak a szervezetre, és fokozzák a depresszió kialakulásának esélyét.
A veszteség bármely típusa jelentős kockázati tényező: a veszteségre a gyász az egészséges reakció, ám ha ez idővel nem enyhül, az arra hajlamos embereknél depresszióhoz vezethet. A munkahely elvesztése az önértékelési és anyagi problémákon túl társas kapcsolataink egy részétől is megfoszthat, pedig a megértő, támogató környezet védelmet nyújthatna a depresszióval szemben. Más oldalról nézve a súlyos, vagy krónikus betegségek - köztük maga a depresszió is - a tartós stressz tényezőnek minősülnek.
Vegyük fel a harcot!
A pszichés problémák általános modellje, a sérülékenység-stressz modell szerint a betegségre való hajlam és a környezeti stressz együttes hatása váltja ki a különböző zavarokat.
A rugalmas ellenálló képesség, vagy másként a megbirkózási képesség olyan védelmi mechanizmusokat jelent, amelyek akár a hajlam és a stresszes életesemények együttes jelenléte mellett is megkímélhetnek a lelki megbetegedéstől.
A minket érő stressz hatásainak csillapításával és e képességünk fejlesztésével sokat tehetünk azért, hogy természetes módon csökkentsük a bénító depresszió kialakulásának esélyét.
Testmozgás
Már napi fél óra mozgás olyan hormonális változásokat okoz, amelyek javítják a hangulatot, és enyhítik a stresszt. Nincs szükség erős fizikai terhelésre, a heti 4-5 alkalommal végzett séta, kocogás vagy úszás is kedvezően befolyásolja a lelkiállapotot.
Jóga, relaxáció, meditáció
Az ellazulást szolgáló elme- és lelkigyakorlatok képesek ellensúlyozni a stressz ártalmait, mivel nyugtatóként hatnak a szervezetre. Egyes kutatások szerint ezek a technikák pozitív hatással vannak az agy érzelemközpontjára.
Táplálkozás
A zöldségekben-gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonafélékben, alacsony zsírtartalmú tejtermékekben gazdag étrend nem csak az általános egészségre, de a hangulatra is kedvező hatással van, míg az egészségtelen, nehéz, "gyorséttermi" ételek épp ellenkezőleg. Az alkohol kerülendő: rövid távon úgy érezhetjük javítja a kedélyt, élettani szempontból azonban az alkohol a depressziót kiváltó tényezők körébe sorolható.
Alvás
Az egészséges alvási szokások fontos szerepet játszanak a mentális jóllét megőrzésében. Érdemes tartani magunkat az éjjelenkénti 8 óra pihenéshez, fix időpontra tenni a lefekvés és felkelés időpontját, és kialakítani a lehető legnyugodtabb éjszakai pihenőhelyet az otthonunkban.
Legjobban: