Százharminc éve, 1893. márciusában született a felvidéki Nyitrán Szondi Lipót, a sorsanalitikus ösztönrendszer-elmélet és a Szondi-teszt kidolgozója. Orvosi diplomája megszerzése után a belső elválasztású mirigyekkel és a hormonrendszerrel kezdett foglalkozni, és hamarosan keresett endokrinológus lett. Jómódú szülők serdülő gyermekeit kezelte, a negyvenes évekig kutatásaihoz magánrendelése biztosította az anyagi hátteret. 1927-től a Gyógypedagógiai Főiskolán pszichopatológiát oktatott, de ő vezette a kór- és gyógytani kutatólaboratóriumot is, ahol értelmi fogyatékosok, majd fiatal bűnözők pszichológiai és örökléstani vizsgálatát végezte: családfáik kutatásával alapozta meg sorsanalitikai elméletét. Gondolkodására nagy hatással voltak szépirodalmi olvasmányai (főleg Dosztojevszkij és Stefan Zweig), illetve saját családjának története.
Mindent a genetika határoz meg?
Érdeklődése 1936-tól a mélylélektan és az öröklődés összefüggései felé fordult. Kidolgozta a sorselemzést és kísérleti ösztöndiagnosztikai módszerét, amely Szondi-teszt néven vált világszerte ismertté. Ezt továbbra is használják a klinikai pszichológia, az igazságügyi orvostan, a pedagógiai pszichológia, a nevelési tanácsadás, illetve a pályaválasztási tanácsadás területén. Elméletének alapfeltevése, hogy az embert sorsdöntő választásaiban, döntéseiben lappangó ösztönadottságai irányítják, génjei mindenbe beleszólnak, barátait, szerelmeit, munkáját, de még betegségét és halálát is általuk választja. Szondi Freud egyéni és Jung kollektív tudattalanja között a tudattalan családi-örökléstani részére talált rá.
Szerinte, ha felismertük magunkban az öröklött jellemvonásokat, ösztönöket, hajlamokat, lehetővé válik adottságaink magasabb szintű kiélése, ami mind az egyénnek, mind a társadalomnak hasznára lesz. Számos ismert tanítványa között volt a lélektan szinte valamennyi jelentős magyar művelője, ám 1941-ben a zsidótörvények miatt megfosztották katedrájától. A német megszállás után, 1944 júliusában egy mentőakció során sikerült elhagynia Magyarországot.
Svájcban teljesedhetett ki
Családjával Zürichben telepedett, ahol kialakult körülötte a népes Szondi-kör. A kísérleti ösztöndiagnosztika és a sorspszichológia elméletként, gyakorlatként és képzésként egyaránt intézményesedett: megalakult a Sorspszichológiai Nemzetközi Kutatási Központ, egy gazdag betege adományából pedig létrehozta a Szondi Intézetet, amelyet kilencvenéves koráig vezetett. Svájcban több mint húsz jelentős műve jelent meg, köztük az ösztöndiagnosztikát és sorsanalízist összefoglaló ötkötetes munkája. Tudományos munkássága elismeréseként a párizsi Sorbonne és a Leuveni Egyetem is díszdoktorává avatta, számos egyetemen sorsanalitikai tanszékek létesültek, tanítványai világszerte terjesztették elméletét.
Ez is érdekelhet
Szondi Lipót 1986. januárjában, 92 évesen hunyt el a Zürichi-tó partján fekvő Küsnachtban. Budapesten 1986 óta szobra áll, a Mosonyi utcában az egykor általa vezetett laboratórium helyén emléktáblát helyeztek el, szellemi hagyatékát idehaza az 1991-ben alapított Szondi Lipót Emlékalapítvány, külföldön pedig a Nemzetközi Szondi Társaság ápolja.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: