Stressz

A tinnitus latin szó, jelentése csörgés, csengés. Olyan fülben vagy fejben hallható hangra utal, amely nem emberen kívüli hangforrásból keletkezik. Ez lehet sípolás, csobogás, zúgás, sistergés, ciripelés, kattogás és dübörgés is. Mindez a stressztől?

Sokat stresszel? Ha igen, sokkal nagyobb az esélye a korai halálra. A legújabb kutatás azt mutatja, hogy azokra, akik szoronganak és stresszelnek, a szívroham 27 százalékkal magasabb kockázata leselkedik.

Börtönökben alkalmazott megoldással kiegészítve terápiás hatású lehet a törés-zúzás.

A traumatikus élmények következményei még a harmadik generáción is meglátszanak. A traumák átörökítését, átadását egereken vizsgálták zürichi kutatók.

Azok az emberek, akik úgy érzik, hogy a pénzügyi kilátásaik bizonytalanok, több fizikai fájdalmat tapasztalnak, mint azok, akik anyagi biztonságban tudják magukat.

A stressz úgy terjedhet emberről emberre, akár a nátha - derül ki egy friss kutatásból. Csak éppen cseppfertőzés helyett a hangszín, a mimika, a testtartás és a testszag gondoskodik az átadásáról.

Szoktunk aggódni amiatt, hogy elrontunk valamit, ha néznek minket közben? A University of Sussex és a Brighton and Sussex Medical School szakértői nemrégiben fedezték fel FMRI-vizsgálataik során azon agyi hálózatot, amely akkor rontja el a dolgainkat, amikor a legkevésbé szeretnénk, hogy elromoljanak. Minderről többet a Scientific Reportsban publikált tanulmányból tudhatunk meg.

A legtöbb dolgozó számára általában rossz hangulatban kezdődnek a hétfők, különösen, ha valakinek rosszindulatú, kizsákmányoló, vagy hozzá nem értő főnöke van, derült ki az Amerikai Pszichológiai Szövetség éves konferenciáján.

Rövidebb ideig él, aki dühösen tölti napjait, állítja egy új amerikai tanulmány.

A hízás egy új összetevőjére jöttek rá kutatók: ha egy vagy több stresszes élmény ér bennünket azelőtt, hogy magas zsírtartalmú ételt fogyasztanánk, az lelassítja az anyagcserét. Különösen a nők vannak veszélyben. A szakemberek szerint ez az egyszerű összefüggés önmagában akár évi öt kiló felszedéséhez is vezethet.

Újabb pszichológiai kutatások igazolják, hogy szegénynek lenni nem egyszerűen csak kevesebb lehetőséget jelent az élettől, hanem jóval alapvetőbb hátrányt is - írja a 444.hu.

Valószínűleg igaz, hogy a nap végére, amikor elfáradunk, nehezebben uralkodunk magunkon, ez azonban egy friss tanulmány szerint még nem jelenti azt, hogy csak korlátozott mennyiségű önuralommal rendelkezünk.

A Microsoft kutatói olyan intelligens melltartót hoztak létre, amellyel ki lehet mutatni a stresszt. A prototípus kivehető érzékelőkkel rendelkezik, amelyek a szívműködés és a bőr aktivitásának monitorozásával jelzik a hangulati szinteket.

A huszonegyedik században világunk tele van koncentrációgyilkos dolgokkal, nem is csoda, hogy nem tudunk megfelelően figyelni a munkánkra, a hobbinkra, az életünkre. Pedig megoldható, csupán nagyobb önkontrollra és komoly szabályokra van szükségünk: az alábbiakban ezek betartásához adunk javaslatokat.

Sokak számára ismerős helyzet, amikor a hétköznapokban annyi felé kell megfelelnünk, hogy úgy érezzük, összeroppanunk a teher alatt. Mivel jár a tartós stressz és mit tehetünk ellene?

A stressz az emberi szervezetet érő fizikai-érzelmi megterhelésre adott élettani válasz. Ez a reakciónk a túlélést szolgálja: bármilyen erős külső hatásra - észlelt veszély, fenyegetés, de szélsőséges öröm esetén is - a stressz az, amely mozgósítja testünk energiatartalékait, és arra indít, hogy megküzdjünk a helyzettel, netán kimeneküljünk belőle.

A britek öt évet aggódással töltenek életükből, állítja egy gyógynövényalapú termékekkel foglalkozó cég kutatása.

Megnyugtatásképp: nincs egyedül, ha görcsbe rándult gyomorral, meredten bámulja a naptárt, és megpróbál összhangot teremteni az ezer tennivaló és a maradék napok gyér száma között. De mielőtt tovább robog, ajándékozza meg magát harminc perccel!

Sok esetben az ünnepek felszínre hozzák a hétköznapokban félretolt érzelmi problémákat, konfliktusokat is. Előre tudatosítsuk magunkban, hogy a karácsony nem versenyfutás: így előzhetjük meg a stresszt!

A magyar munkavállalók több mint fele tartja úgy, hogy munkahelye gyakran stresszes. Ez az egészségi kockázatokon túl komoly - becslések szerint 440 milliárd forint - veszteséget okoz a vállalkozásoknak is.

Stressz: csupa negatív jelző jut eszünkbe e szóról, pedig nélküle nem tudnánk megoldani a legapróbb problémákat sem, nem lennénk képesek megfelelni a kihívásoknak, csak sodródnánk ide-oda. A stressz tehát fontos kelléke életünknek, a baj akkor kezdődik, ha a feszült idegállapot állandóvá, krónikussá válik.

Több mint 19 ezer, 18-60 év közötti magyar munkavállaló kapcsolódott be önkéntesen, országos szinten, a 2013. május 1-én indított Munkahelyi Stressz Felmérésbe. Az adatgyűjtés célja a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezők vizsgálata volt.