Meixner Zoltán

Felszínes vizsgálódás után azt gondolhatnánk, hogy az emésztőrendszer elsősorban a szervezet energiaellátásáról gondoskodik, és sokkal többet nem is érdemes tudni róla. Az élelmiszer fent bemegy, a salakanyag lent kijön, és a kettő között felszabadul a test működéséhez szükséges energia, illetve beépül a szervezetbe pár fontos anyag. Közelebbről nézve egy elképesztően bonyolult működésű és igen összetett funkciójú gépezetet találunk.

Ha valaki fitt és egészséges szeretne lenni, akkor hamar találkozni fog azzal, hogy ehhez naponta 10 ezer lépést kellene megtennie. Ez viszont a legtöbb ember napjába egyszerűen nem fér bele. Fel is merül a kérdés: akkor nincs rá lehetőségünk, hogy egészségesen éljünk? Mennyi a reálisan teljesítendő mozgásmennyiség?

Aki valaha is fogyókúrázott, valószínűleg ismeri a jojóeffektust. Azaz hiába dobunk le néhány kilót, hamarosan ugyanannyi vagy még több visszajöhet. Ha ezt újabb fogyasztással igyekeznénk eltüntetni, a hatás átmeneti volna, a kilók újra visszakérezkednének. Vajon miért nem képes megtartani a testünk az alacsonyabb súlyt? Van megfejtés.

A vörös haj feltűnő és gyakran együtt jár a fehér bőrrel és a szeplőkkel. Időnként akkor is megjelenik, ha a szülők egyike sem tartozik ehhez a kisebbséghez. Ezt a rejtélyt sikerült most megoldaniuk skót kutatóknak.

Mindenkinek ismerős az érzés, hogy egy álmatlan éjszaka után reggel morózusan kel ki az ágyból. Az álmatlanságban szenvedő emberek között pedig kétszer annyi a szorongásos. Egészen eddig nem volt világos, hogy miféle kapcsolat van a kettő között az agyban.

Egyesek hónapokkal a koronavírus-fertőzésből való kigyógyulásuk után olyan fizikai, idegrendszeri vagy kognitív tüneteket észlelnek, amelyek jelentősen rontanak az életminőségükön. Habár ezt a hosszú COVID-ként azonosított jelenséget már a járvány első hulláma óta ismerjük, még mindig nem világos, hogy ki hajlamos rá. Egy új kutatás közelebb hozta a megoldást.