Az augusztus óta Zimbabwében már több mint háromezer emberéletet követelő kolera a fertőzött vízzel terjed rendszerint a nem megfelelő csatornázás miatt. Folyadékpótlással és antibiotikumokkal ma már könnyedén kezelhető betegség.
A kolera eredetileg Dél-Ázsiában fordult elő gyakran nagy esetszámmal, innen terjedt a kereskedelemnek és a gyarmatosításnak köszönhetően Európába, Oroszországba, Kínába és Észak-Amerikába. A zsúfolt, koszos városokban kiváló otthonra lelt. A 19. században az emberek rettegtek a kolerajárványoktól. Hat járvány pusztított, melyek közül néhány milliós áldozatokat követelt. Az orosz zeneszerző Csajkovszkij, valamint a Három testőr című mű francia szerzője, Alexandre Dumas halálát is kolera okozta.
Akkoriban nem találták a betegség terjedésének magyarázatát, két orvosi véleménynek is akadtak pártolói. A "közvetlen terjedés" hívei szerint a betegség emberről emberre terjed a fertőzöttek megérintésén keresztül, míg a "belégzéses elmélet" támogatói úgy tartották, hogy a rohadó állatok, vagy zöldségek által megfertőzött levegő belégzése okozza a fertőzést.
Egyik tábornak sem volt igaza. Az áttörést 1854-ben a brit orvos, John Snow érte el. Munkáját az első modern epidemiológiai munkának tartják. Snow egy londoni kolerajárvány kitörését a Broad Streeti nyilvános kútig követette vissza. A kút vizét a közeli emésztőgödörből származó széklet fertőzte meg. Mikor Snow leszereltette a kút fogantyúját, és az emberek nem tudtak többé onnan vizet venni, drámaian csökkent a közelben élők körében a kolerás esetek száma.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A higiénés viszonyok és a betegség közti összefüggés immár bebizonyosodott. Először a gazdagabb országok élvezhették a javuló csatornázás és a tiszta vízellátás előnyeit, majd a fejlődő országokban is csökkent a nagyobb járványok száma. Kolera világjárvány utoljára az 1960-as években volt, bár a csatornázást és egészségügyi infrastruktúrát nélkülöző menekülttáborokban és háborús övezetekben most is fel-felüti a fejét a betegség.
A kolerát egy vessző alakú baktérium, a Vibrio cholerae okozza, mely rendszerint emberi széklet által fertőzött vízzel, vagy étellel terjed. A V. cholerae egy toxint termel, és ez a méreg okozza aztán a bonyodalmakat. A méreganyag a vékonybél nyálkahártya-bélését károsítja, ami masszív, vizes hasmenéshez vezet. A folyadékveszteség néhány napon belül halált okozhat, esetenként órák alatt is akár. A kezelés egyszerű és hatékony: folyadék-, só- és cukorpótlás szájon át, vagy vénásan. Az antibiotikumok lerövidítik a betegség lefolyását, ám a betegek 99 százalékát megmentő azonnali folyadékpótlás sokkal fontosabb.
Ez is érdekelhet
Bizonyos mértékig hatékony a nemrég kifejlesztett koleravakcina is, ám a védekezés első vonala továbbra is a megfelelő higiéné: tiszta ivóvíz, tiszta mellékhelyiségek és szappanos-meleg vizes rendszeres kézmosás. A mostani zimbabwei járvány az elmúlt 14 év legsúlyosabbja a világon. 1991-94 között csaknem félmillióan kapták el Afrika szub-szaharai részén a betegséget, több mint huszonötezren közülük meghaltak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint egy 1991-es perui járványkitörés egész Dél-Amerikán végigsöpört több mint 1,1 millió megbetegedést, köztük több mint 10 500 halálesetet okozva 1994-ig. 2007-ben a WHO csaknem 178 ezer, köztük 4031 halálos esetet jelentett a világon. A megbetegedések 90 százaléka - és a halálos áldozatok 99 százaléka - afrikai volt.
Legjobban: