Az emberi szervezet számára igen jótékonynak talált probiotikumokat, baktériumtörzs-készítményeket milliók fogyasztják, de a hatékony anyagoknak mindig lehetnek mellékhatásaik is. A dilemmáról elgondolkoztató vizsgálati eredmények jelentek meg a világ egyik legtekintélyesebb orvosi hetilapjában, az angol Lancetben.
Probiotikumnak nevezik azokat az emberi szervezetben élő baktériumokat, amelyek a bélrendszerben élnek és többféle jótékony hatásuk is van. Ezek a baktériumok helytelen táplálkozás vagy betegségek következtében elpusztulhatnak, ezért sokféle táplálékkiegészítőt készítenek a visszatelepítésükre.
Az angol orvosi hetilap, a Lancet szerint az Egyesült Királyságban kétmillió ember fogyaszt rendszeresen ilyen tejtermékeket és egyéb ételeket. Számítások alapján ez a táplálékkiegészítő üzlet a világban évente 4 milliárd dollárt hoz a konyhára. Nem csoda, hogy a most nyilvánosságra kerülő tudományos eredmények nagy feltűnést keltettek.
A heveny hasnyálmirigy-gyulladás igen fájdalmas és súlyos betegség, s mivel a probiotikus szerek a fertőzéses szövődményeket kedvezően befolyásolhatják, egy holland orvoscsoport igen alapos vizsgálatot kezdett el ennek a kérdésnek a vizsgálatára.
A kutatók közel 300 ilyen beteget kezeltek a jelenleg legkorszerűbbnek tartott eljárásokkal. Véletlenszerű kiválasztással a betegek a fele egy hónapig naponta kétszer kapott probiotikus készítményt is, és úgy, hogy sem a beteg, sem az orvos nem tudta: a páciens valóban probiotikumot szed-e, vagy ugyanolyan külsejű, ám hatóanyagot nem tartalmazó, úgynevezett placebót.
A legjobbnak vélt probiotikumokat, laktobacillus és bifidobaktérium kombinációját adták. A kezelés azonban megdöbbentő eredménnyel végződött: a probiotikumot is szedő betegek közül kétszer annyian haltak meg, mint abból a csoportból, amelynek a tagjai nem kaptak ilyen táplélékkiegészítést.
Szinte ugyanazon a napon jelent meg ausztrál sportorvosok dolgozata egy másik vizsgálatról. Amanda J. Cox és kollégáinak munkáját a British Journal of Sports Medicine szakfolyóirat ismertette.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Cox és munkatársai húsz egészséges férfi hosszútávfutót figyelt meg a téli tréning időszakában négy hónapon keresztül. A vizsgálat itt is tudományos gondossággal folyt: véletlenszerű kiválasztással a futók egyik csoportja naponta bevette a probiotikumkapszulát, a másik csoport placebót kapott; sem az orvos, sem a vizsgált személy nem tudhatta, melyik a valódi hatóanyag és melyik az álgyógyszer.
Az önkéntesek keményen edzettek, és a légzőszervi tünetek, betegségek feleannyiszor fordultak elő a probiotikumot fogyasztó férfiak csoportjában, mint a hatásos szert nem tartalmazó kapszulát szedők között. (Amúgy az élsportolók teljesítményét a probiotikus kezelés nem javította.)
A Lancet szerkesztőségi közleményének írói fölteszik a kérdést, hogy a probiotikumokat vásárló és ilyesmiket fogyasztó emberek, akik szerencsére nem szenvednek hasnyálmirigy-gyulladásban, de nem is hosszútávfutók, most mit tegyenek: hagyjanak föl az ilyenfajta tejtermékek, italok vagy kapszulák fogyasztásával, vagy vásárolják továbbra is bátran, amit már megszoktak, megkedveltek?
A szakértők szerint az igazság valószínűleg itt is a középen lehet. A holland vizsgálat figyelmeztető eredményei alapján ilyen jellegű, súlyos betegség kezelésére nem tanácsos probiotikumokat adni. További, megfelelően ellenőrzött vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy ezeknek a népszerű ételeknek, italoknak a helyét megtalálhassuk az egészséges étkezésben.
Ez is érdekelhet
A másik oldallal is vannak gondok: jelenleg egy kaliforniai bíróság próbálja megállapítani, mi a tényleges valóságtartalma azoknak a reklámszövegeknek, amelyekkel az amerikai élelmiszeripar a probiotikus termékek több milliárd dolláros forgalmát igyekszik még jobban növelni. A két új tudományos vizsgálat segíthet ennek a kérdésnek az eldöntésében.
Legjobban: