Modellprogram indul annak kiderítésére, valójában hány cukorbeteg van Magyarországon.
Az Egészségügyi Tudományos Tanács kutatásetikai bizottságának jóváhagyásával, egy diagnosztikai műszerek gyártásával foglalkozó hazai családi vállalkozás anyagi támogatásával és az Egészségügyi Minisztérium tudtával indít kockázatfelmérésen alapuló, modellértékű szűrőprogramot a Magyar Diabétesz Társaság.
A márciusban induló, egyelőre félévesre tervezett program keretében, - 50-70 háziorvosi praxisban - mérik fel kérdőíves kockázatbecsléssel és diagnosztikai vizsgálatsorozattal a 20-60 év közöttieknél, valamint a 14-18 évesek körében előforduló, kettes típusú cukorbetegség, illetve az azt megelőző állapot jelenlétének arányát - jelentették be ma egy tájékoztatón.
A felnőtteket érintő program alapját a finnországban már bevált FINDRISK kérdőív adja, míg a gyermekeknél egy amerikai kérdéssor adaptációjával dolgoznak majd a gyerekorvosok, mindkettő minden paraméterében nemzetközileg elfogadott diagnosztikai algoritmussal dolgozik, így nem keverendő össze azokkal az ad hoc szűrésekkel, melyekből egyre többet szerveznek hétvégi szabadidős programként.
A vizsgálat menete szerint a kérdőívet asszisztensi segítséggel önként kitöltők azonnal megtudják a rájuk vonatkozó eredményt: 12 pont alatt állapotuk nem igényel teendőt, míg felette a háziorvos felkínálja (ajánlja) a vércukormérés lehetőségét. Amennyiben az ekkor kapott éhomi érték megfelelő (kevesebb, mint 6,0 mmol/l, akkor a páciens megnyugodhat, ám ha magasabb, akkor további vizsgálat(ok) deríti(k) ki, egyszeri, átmeneti értékemelkedés áll-e a háttérben vagy csökkent glükóztolerancia, esetleg már cukorbetegség.
A diabétesz társaság elnöke, dr. Winkler Gábor professzor elmondta, 1983-ig jelenteni kellett a diabéteszes esetek előfordulását, bár valid adat akkor sem állt rendelkezésre, azóta viszont már csak becsülni lehet a betegek számát. Egy 2007-es OEP-es adat szerint másfél millióra tehető a betegek száma, ám kisebb megyei vagy kerületi felmérések eredményei szerint 6-12 százalékos előfordulási arány között szóródhat az érték. A gyógyszer- és inzulinforgalmazási adatok sem igazítanak el pontosabban, legfeljebb azt lehet tudni, hogy az eladott-kiadott diabétesz-gyógyszerek mennyisége folyamatosan növekszik. Ma a diabetológiai szakma úgy tartja, a lakosság 7 százaléka lehet felismert cukorbeteg, és legalább ennyien vannak, akik diabéteszesek, csak nem tudják.
Márpedig a panaszokat nem okozó előállapotok, illetve maga a cukorbetegség már felismerése előtt olyan szövődményekkel jár, melyek akár visszafordíthatatlan károsodásokhoz vezetnek. A 2-es típusú diabétesz halálozási listáját az infarktus és a szélütés vezeti, mivel a betegséghez gyakran (70-80 százalékban) társul a magas vérnyomás, az elhízás és a magas koleszterin-szint.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Bár úgy tűnik, ez esetben a tudományos kíváncsiság diktálja a felmérés szükségességét, mégis, a potenciális beteg elemi érdeke volna tudni, érintett-e vagy sem. Éppen ezért, a közreműködő háziorvosok nevében megszólaló dr. Balogh Sándor , az Országos Alapellátási Intézet igazgatója nem tart attól, hogy a kérdőívvel kiszűrtek ne élnének a vizsgálat lehetőségével. A kutatás alapcélja mellett további hozadék lehet, hogy mivel a programban dolgozó háziorvosok egyharmada hátrányos helyzetű, hosszú évek óta családorvos nélküli településeken "helyettesít", az is kiderül, milyenek itt a megbetegedési mutatók a jól ellátott körzetekhez képest.
A szűrési program szomorú érdekességét adja, hogy míg néhány évtizeddel ezelőtt a 2-es típusú cukorbetegség egyáltalán nem fordult elő gyermekkorban, ezért is hívták "öregségi cukornak", addig a gyermekorvosi tapasztalat és néhány kisebb felmérés alapján állítható, hogy már a 12-18 évesek körében is 2-10 százalék közötti a becsült gyakorisága. Ha nem szűrik, gyógyszerrel és életmódváltással nem kezelik, akkor húsz-harminc éves kor között már jelentkeznek az érrendszeri problémák: a vesebaj, a látásromlás és a végtagi keringés elégtelensége.
Ez is érdekelhet
Mint megtudtuk, a program egyben a szűrési modell tesztelése is, ha beválik, akkor alapja lehet az országos felmérésnek, illetve a kérdőíves módszer alkalmazása bekerülhet a háziorvos standard teendői közé.
Legjobban: