A Yale Orvostudományi Egyetem az éhséget és a jóllakottságot befolyásoló agyi áramköröket vizsgáló kutatása szerint a szabadgyököket szabályozó molekuláris mechanizmusok állnak az étvágy megnövekedése mögött az étrend okozta elhízás esetében.
A Nature Medicine augusztus 28-i számában megjelent tanulmányból az derül ki, hogy a szabadgyökök szintjének közvetlen vagy közvetett megnövelése a hipotalamuszban azáltal szorítja vissza az étvágyat az elhízott egerekben, hogy aktiválja a telítettségérzést serkentő melanokortin idegsejteket. A szabadgyökök állnak az öregedés hátterében is.
"A 22-es csapdája" - mondja a kutatás vezető szerzője, Tamás Horváth, a Yale Integratív Jelátvitel és Táplálkozás-Neurobiológiai programjának igazgatója. "Egyrészt szükségünk van ezekre a kulcsfontosságú jelzőmolekulákra ahhoz, hogy abbahagyjuk az evést, másrészt viszont, ha krónikus mértékben ki vagyunk téve nekik, a szabadgyökök károsítják a sejteket, és felgyorsítják az öregedést."
Sabrina Diano, a tanulmány társszerzője elmondta, hogy éppen ezért a folyamatos túlevésre adott válaszként egy sejtmechanizmus lép működésbe, amely visszaszorítja ezeknek a szabadgyököknek a termelődését. Ez a szabadgyök-ellenes mechanizmus megóvja a sejteket a károsodástól, ugyanakkor csökkenti a telítettségérzést az étkezés után.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Horváth és Diano úgy vélik, hogy a szabadgyökök kulcsszerepe a telítettségérzés valamint az öregedéssel összefüggő degeneratív folyamatok serkentésében megmagyarázza, miért olyan nehéz sikeres terápiákat kidolgozni az elhízás ellen. A további kutatások középpontjában az áll majd, hogy lehet-e serkenteni a telítettségérzetet anélkül, hogy a szabadgyökök szintje megemelkedne az agyban és a perifériában.
Legjobban: