Növények kincsei
A növények eleinte az ember számára kizárólag táplálékul szolgáltak, de később a tapasztalatok hatására gyógyszerként is kezdték alkalmazni őket. Ma már csak a természeti népek, a civilizációtól elzárt területek lakói élnek a hagyományos módon (kizárólag) ezzel a gyógyítási lehetőséggel, de a modern kor embere is kezdi újra felfedezni a természetes patikaszerekben rejlő kincseket. Érdekes, hogy a vadon élő állatok ösztönösen megőrizték azt a tudást, amivel gyógyítani tudják magukat a természet kínálta gyógyszertárból. A növények ízének, látványának megtapasztalása után azok tápláló, mérgező, gyógyító hatását is érdemes figyelemmel kísérni, hiszen ezek alapján tudjuk étrendünket egészségünk szolgálatába állítani. A tudomány fejlődésének köszönhetően az empirikus alapú gyógyhatású szerekből a növények, gyógynövények orvosilag is igazoltan hatékony anyagokká váltak, amelyeket a megelőzésben és a gyógyításban is alkalmaznak. Klinikailag bizonyított, hogy egyes növényi táplálékokkal meg lehet előzni az érelmeszesedést, de másodlagosan a magas vérnyomást, az infarktust, valamint a rákot is. Érdemes tehát megismerni a növények rejtett tulajdonságait, amelyek nemcsak gasztronómiai élményben, hanem egészségvédő szerepüknél fogva gyógyhatásban is részesíthetik a fogyasztót.
Színében az ereje
Ezek az anyagok elsősorban a "jó", védő hatású HDL koleszeterin szintjének emelésével fejtik ki egészségvédő hatásukat. Újabb vizsgálatokban az artériákra, azok rugalmasságára gyakorolt kedvező hatásuk miatt is az érdeklődés középpontjába kerültek. A fekete áfonya, ez a nevével ellentétben inkább lilásnak, liláskéknek nevezhető gyümölcs kiemelkedik antioxidáns tartalma miatt a többi zöldség, gyümölcs közül. Anthocyanid tartalma a szabadgyökök közömbösítésével véd a szívbetegségekkel szemben. Érdemes tudni azt is, hogy fogyasztásával bizonyos vizeletkiválasztó-rendszeri fertőzések elkerülhetőek.
A paradicsom, ez az éden hangulatát idéző zöldségünk egy Lycopene nevű antioxidáns hatású vegyületnek köszönhetően írta be magát az egészségvédő növények csoportjába. A béta-karotinnál is erősebb hatású gyökfogó anyag előnye, hogy hő hatására, tehát főzés-sütés során is megőrzi hatékony szerkezetét, tehát a nyers fogyasztáson túl, ételként elfogyasztva is segíti a daganatos betegségekkel szembeni védelmet. Nem elhanyagolható magas C-vitamin tartalma sem, ami köztudottan az immunrendszer segítője, általános egészségvédő hatással bír. Természetesen a most nem említett színek szinte mindegyike bír valamely kedvező hatással, de a zöldségek-gyümölcsök fogyasztásakor egyéb hasznos anyag- tartalmukról (rostok, ásványanyagok, szénhidrátok) sem szabad megfeledkezni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Növényi hatóanyagok - fűszerek
A fűszernövények különleges tulajdonságait a bennük található hatóanyagok alakítják ki, melyek főleg illóolajak, gyanták, keserű anyagok. Ezek az összetett vegyületek élvezeti értékükön kívül az emésztésre gyakorolt kedvező hatásuk miatt már régóta használt természetes ízesítők, bizonyos esetekben "gyógyszerként" is alkalmazott szerek. A friss fűszernövények ízjavító tulajdonságai mellett nem szabad megfeledkezni azok vitamin- és ásványi anyag tartalmáról sem. A friss terményekben szegény hónapokban a közkedvelt zöld fűszerek, mint a petrezselyem, vagy zeller zöldje hasznos C-vitamin és kiváló kalcium forrás lehet. Ezeket az egészségre is kedvező hatást gyakorló természetes anyagokat azonban gyakran az élelmiszeripar által előállított kész, kevert, leginkább tartósított formában használjuk fel a konyhában, pedig ezek házilag, tartósítószer nélkül is eltehetők. Egy fontos figyelmeztetés: nem szabad elfeledkezni itt sem az egyéni érzékenységekről, esetleges allergiákról. Minden anyag magában hordozza azokat az összetevőket, melyek alkati sajátosságtól függően nem kívánt mellékhatásokat idézhetnek elő.
Élvezeti érték, allergiák
Táplálkozás-élettani kutatások igazolták, hogy a megfelelően fűszerezett, ízletes étel jobban hasznosítható, értékesebb az emberi szervezet számára, mint a fűszerek nélkül elkészített, ízetlen étel. A fűszerek a bennük lévő bioaktív vegyületeknek köszönhetően az ételek élvezeti értékének fokozása mellett élettani hatást is kifejtenek: az emésztőrendszer nyálkahártyájában vérbőséget okozva serkentik a gyomor és a bélrendszer mirigyeinek működését, elősegítik az emésztést, fokozzák az anyagcserét (pl. bors, tárkony, fahéj), kedvező hatással vannak a légzésre (pl. borsmenta), keringésre (pl. rozmaring), antibakteriális és gombaölő hatásúak (hagymafélék), a májat, a vesét fokozottabb működésre serkentik, ezáltal elősegítik a salakanyagok kiürülését.
Ebből is látható, hogy a fűszerek ízesítő hatásukon túl az egészség megőrzésében, a gyógyításban is nagy hangsúlyt kapnak. Bár fűszereink különböző hatóanyag-tartalmuknál fogva egészségesek a szervezet számára, néha kedvezőtlen reakciókat, káros mellékhatásokat is kiválthatnak. Ezért egyáltalán nem közömbös, hogy ki, mikor, mivel ízesíti ételét. Fontos tudni, hogy bizonyos gyógyhatással bíró növények, az arra érzékenyeknél súlyos elváltozásokat idézhetnek elő. Ilyen gyógynövény a szenna, ami kíméletes és ártalmatlan hatású hashajtó, azonban a földimogyoróra allergiásoknál allergiás tüneteket okozhat. Vagy a kamilla, ami szintén igen elterjedt gyulladásgátló hatású népi gyógyászati alapanyag, de a gyomok virágporára érzékenyeknél bőrallergiás tüneteket válthat ki.
Testépítés, egészségmegőrzés, gyógyítás
Egy népi bölcsesség úgy fogalmaz: azzá leszünk, amit eszünk. A táplálkozásunk minőségétől függ testünk, szöveteink, sejtjeink felépítése, harmonikus fejlődése, anyagcserénk összetett vegyi folyamatainak zavartalansága. A pozitív élettani hatású táplálékok tudatos összeválogatásával a betegségmegelőzés mindennapi, aprólékos feladatát végezzük. Kialakult betegségek és kedvezőtlen élettani állapotok tünetei nagymértékben mérsékelhetők gyógyító hatású élelmiszerek fogyasztásával.
Ez is érdekelhet
A fenti célok szem előtt tartásával ügyelünk arra, hogy táplálékunkkal megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjét, aminósavakat, szénhidrátokat, zsírokat, vitaminokat, ásványi anyagokat biztosítsunk szervezetünk számára. Minthogy étkezés során teljes egészében elfogyasztjuk a növényeket, így a diétás és a fitoterápiás gyógyító hatás együtt érvényesül. Felhasználjuk az élelmi rostok, a védőpigmentek /pl. karotinoidok, licopinek, citokrómok/, az antioxidánsok és szabadgyökfogók /pl. flavonoidok/, a telítetlen zsírsavak, stb. kedvező hatásait. Amikor pedig kialakult betegséggel állunk szemben, a fitoterápia éppen szükséges hatóanyagait juttatjuk a szervezetbe gyógyító táplálékok formájában.
Legjobban: